Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu/atom
blfr7@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://annaatalakul.blog.hu/2015/08/13/at_home_381
at home
2015-08-13T21:20:55+02:00
2015-08-13T21:20:55+02:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>Azt hiszem, ez lesz az utolsó bejegyzés. Hazajöttem, bár nem azt érzem, hogy haza, hanem hogy eljöttem otthonról. Az elmúlt bő másfél évben nem Magyarországon éltem, és a napi ritmus, a barátaim, a Dojo, nagyon sok fontos dolgom most nem itt vannak. Azt mondtam, mielőbb visszalátogatok oda, és remélem, így is lesz. Vízumproblémák miatt sajnos nem biztos, hogy visszaengednek. </p>
<p>Az utolsó néhány hétben a Maslow-piramis alagsorában éltem. Nagyon sok tennivaló volt, és örültem, ha akadt tíz percem zuhanyozni és enni. Volt, hogy éjjel festettem falat, mert az utolsó napon még ki akartam menni a tengerpartra és barátokkal találkozni. Így is az utazás előtt egy-két órával sikerült csak összecsomagolnom és visszaadnom a dechiszobát a Dojonak. </p>
<p>Anyukám rántott hússal várt a reptéren, tudta, hogy az nagyon hiányzott. Sok apróság fura most, például hogy fehér rendszáma van az autóknak. Mindig az az első benyomásom, hogy jordán autókat látok. Egyelőre edzőtáborban vagyok, és itt vannak az izraeli és dél-afrikai edzőtársak, barátok, és ez nagyon megkönnyíti az átmenetet. Akinek volt már amolyan edzőtábor (nem kartatésoknak/sportolóknak nyaralás) utáni depije, hogy hazamész, és nem találod a helyed, és úgy visszamennél, hát nekem olyan van, csak minden eddiginél erősebb. Az is fura és félelmetes volt, amikor Izraelbe utaztam, de ott egy rendszer várt, és megmondták, mit várnak tőlem. Persze ott is megvolt egy bizonyos fokú szabadság, de a keretek adottak voltak. Most viszont csak annyit tudok, hogy karatét fogok tanítani, és minden, de MINDEN más dolog képlékeny. Ideje megteremteni a kereteimet, felnőni.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F08%2F13%2Fat_home_381%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F08%2F13%2Fat_home_381%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F08%2F13%2Fat_home_381%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=at home"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2015/08/13/at_home_381#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/7704552" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
https://annaatalakul.blog.hu/2015/07/27/16_512
16
2015-07-27T00:57:10+02:00
2015-07-27T00:57:10+02:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>Még mindig imádom minden pillanatát.</p>
<p>Azt mondtátok: hogy szereted Izraelt, amikor turista vagy? Nem jelent semmit. Kívülállóként minden nagyon szép. Gyere hosszabb időre, gyere egy évre, majd rájössz... rájöttem, hogy ez még sokkal jobb hely, mint amilyennek elsőre kinézett.</p>
<p>Szeretem a Dojot, hogy ott lakhatok, hogy milyen edzésekre járhatok, az állandó pörgést, a tanárok lelkesedését, a tanítványok elkötelezettségét, a Dojo szagàt. A szembenézést, a változásokat, a tanítást, a kihívásokat, a különböző embereket, a gondolataikat, amiket megosztanak velem, és hogy tudom, az elmesélt dolgok mögött, mellett rengeteg meg nem osztott dolog van. Szeretem a vizsgákat, amikor mindennél jobban látszik, milyen volt az elmúlt időszak befektetett munkája. Szeretem a gyerekek felém irányuló bizalmàt. Àtélni a kezdők első lépéseit, a színes övesek küzdelmeit, a velem egy fokúak haladàsàt, a tudás megosztàsànak szeretetét. A légkört. </p>
<p>Szeretem ezt az országot, a sok bolondsàgàt, a fura megoldásaikat, a világ minden tájáról származó közösséget, a toleranciát, a fejlődésre törekvést, emellett a megőrzést, a hagyományokat, az ünnepeket. Megtanultam értékelni, ha nem is szeretni a légkondit. A párás, fülledt nyár nyomasztó levegője igazán csak a hűtött szobából kilépve érezteti az erejét. Az identitásom része lett, hogy keresztény vagyok, európai és hetero. Megszerettem a gyerekeket és a kutyákat. Még mindig nem vagyok eléggé türelmes, figyelmes, koncentrált, felelősségtudó. </p>
<p>Mostanában mániás depressziósnak képzelem magam. Várom az új életem, a régi helyzetek új kezelését, a dojomat, a jövőbeni családomat, és ez mind izgalmas. És szomorú vagyok, hogy el kell mennem innen, ebből a hihetetlenül ingergazdag környezetből, a tanulás fellegváràból, az örökös jó időből. Nem és nem akarok még egy karácsonyt vagy húsvétot a családom nélkül tölteni. Szeretnék megint találkozni a barátaimmal. Budapesten járni. Ugyanakkor azt álmodom éjszaka, hogy nehéz lesz otthon. Már ha tudok aludni. Nemrég mutattam egy itteni embernek, hogy nézd, nálunk ilyen kordonnal kell védeni a pride felvonulóit, mert nézd, ezt csinálják mások a kerítés túloldalán. Itt, ahol akárki lehetsz, nem botrànkoznak meg rajtad, minden újonnan jövőt bizalommal fogadnak és sok sikert kívánnak, a Magyarországon történő dolgok egy része nagyon távolinak és értelmetlennek tűnik. </p>
<p>Kíváncsi vagyok, milyen lesz otthon, és igyekszem azt képzelni, hogy nagyon jó. Tudom, hogy olyan lesz, amilyenné én teszem. Félek attól, hogy nem leszek elég jó ahhoz, hogy igazán jóvá tegyem. </p>
<p>Mindenem fáj, alig várom, hogy legyen egy szabad hétköznap délutánom, hogy elmenjek pedikűröshöz, hogy anya rántott hússal várjon, hogy megnézzem, hogy van apa és a nagyi. Hogy megtartsam az első edzést az első saját gyerekcsoportomnak, ott legyek az első vizsgájukon, büszkén fotózkodjak velük. </p>
<p>Milyen érzés lesz viszontlátni mindenkit, mindent, amit Magyarországon hagytam, és itthagyni mindent, amitől annyi mindent kaptam, és akik és amik annyira a szívemhez nőttek? Nemsokára kiderül. </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F07%2F27%2F16_512%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F07%2F27%2F16_512%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F07%2F27%2F16_512%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=16"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2015/07/27/16_512#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/7454908" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
https://annaatalakul.blog.hu/2015/05/06/mayday_544
mayday
2015-05-06T22:19:14+02:00
2015-05-06T22:19:14+02:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>Emlékszem arra a néhány héttel ezelőtti napra, amikor nem fájt semmi. Felemelő érzés volt. Bár elég fura. Már elmúlt.</p>
<p>Megint ünnep van a változatosság kedvéért, most mindenhol tüzeket gyújtanak az emberek, és a szomszédos zsinagógában olyan hangosan szól a zene, hogy ha közel mész, tuti valláskárosodást szenvedsz. A miskolci zsinagógáról van szó, mely a "Miskolci közösség" vagy valami ilyen nevű utcában van. Szerintem ez a legrövidebb utca a világon, ahol amúgy kb semmi más nincs, mint egy zsinagóga.</p>
<p>Folytatva "Miért érdemes Petach Tikvára látogani" rovatunkat: Végre sikerült lefotóznom a világ valószínűleg legbetegebb szobrát. Bögre füléből kinövő borsó, amin egy michelin-figura áll, szem formájú pajzzsal a kezében. A másik kezében levő rúd a jelek szerint nem az alkotás része, csak arra szolgál, hogy a figura állva maradjon, a tervező ugyanis minden bizonnyal annyira be volt tépve, hogy ez másként semmiképp nem sikerült volna, de azt gondolom, eme csodával kapcsolatban igazán ez a legkevesebb.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20150422_161501.jpg" alt="20150422_161501.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Erősen kapcsolódó és hasonlóan fontos esemény, és a Monty Python-rajongók érdeklődésére komolyan számot tarthat, hogy végre megtudtam, a farkasbab valóban létező növény, sőt láttam is olyat élőben, bár sajnos nem a virágzásában, hanem a termésével, de akkor is itt vagyok én és a farkasbab:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/bab.jpg" alt="bab.jpg" class="imgnotext" height="411" width="308" /></p>
<p>Valamint igaz a mondás, hogy erődben nem szokik lenni szőnyeg. Akkor sem, ha kétezer éves. Megnéztem.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20150502_132915.jpg" alt="20150502_132915.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="401" width="301" /></p>
<p>Lassan tényleg vége a télnek, igazán ideje lesz. Itt az ünnepek szezonja, meg a rengeteg karatés eseményé.</p>
<p>Az ünnepek (húsvét, pesach, függetlenség napja stb) számomra megint katasztrofálisak voltak, nagyrészt egyedül, nem jó érzés. Megértem a nyugdíjasokat, akik panaszkodnak, milyen szörnyű, hogy nincs kivel megosztani egy ünnepet. Hatalmas előnye volt a peszachnak, hogy fejleszthettem a takarítási képességeimet. Néha úgy éreztem, egész életemben nem takarítottam annyit összesen, mint az ünnep előtti pár hétben. És az alábbi beszélgetés is lezajlott: a dojo már biztosan morzsamentes - kenyér tényleg nincs a hűtőben. csak sertéshús.</p>
<p>Volt viszont 24 órás tábor, amit már megint nagyon szerettem. Tavaly a 24 órás végén fordult meg először a fejemben, hogy tovább akarok maradni, mint egy év, mert ez kell nekem jövőre is. Szóval elkezdünk edzeni péntek délután háromkor, majd szombat délután háromkor befejezzük. Van közben szünet, de összességében 19 óra aktivitás van. Én is tartottam egy edzést, ami nagyon jól sikerült, és annyira, de annyira örültem neki!</p>
<p>Volt közös edzés shotokaiosokkal, egy csomó jó gyakorlatot, alapelvet lehetett kivenni belőle. És múlt héten voltam egy judo edzésen. :) Egyszer már volt szerencsém ilyesmihez, az egyetemi felvételi előkészítő táborban (igen, ilyenen is voltam, szörnyű volt) beálltam egy judo edzésre. Most igazából nagyon kíváncsi voltam a tanárra, aki itt tanított, és nagyon pozitív tapasztalatokat szereztem. Mindenkinek nagyon tetszett a harci szellemem, én meg teljes erőbedobással, szinte minden technika nélkül birkóztam meg csináltam a feladatokat. :)</p>
<p>Ja igen, és ki kellett nyitnom a borítékot, ami tele volt megerősítő üzenetekkel nagyon jó barátoktól, és ezúton is köszönöm, nagyon sokat segített. Az Inezzel való skypeolás tette fel az életmentő események sorának i-jére a pontot. Segített túllépni a teljes alkalmatlanság, kétségbeesés, üresség, önsajnálat érzésén. Előre, bajtársak, éljen május elseje, meg minden.</p>
<p>És egy nagyon kedves segítséget kaptam idén is ahhoz, hogy közvetetten kapjon tőlem virágot az anyukám anyák napjára. Jövőre személyesen!</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F05%2F06%2Fmayday_544%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F05%2F06%2Fmayday_544%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F05%2F06%2Fmayday_544%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=mayday"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2015/05/06/mayday_544#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/7428856" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20150422_161501.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2015/03/27/tel_aviv_166
tél/aviv
2015-03-27T23:31:11+01:00
2015-03-27T23:31:11+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>Mindig van valamilyen sütiszezon. Már megint, és a mostanit fogalmam sincs, hogy hívják, magyarul valamilyen csók lehet. Kókuszos, csokis, csokis-kókuszos, mogyorós stb. És persze a pászka/maca/macesz stb szezon, készülnek a mindenféle kovásztalan kenyerek. Többet hordom a keresztet a nyakamban kísérletképpen, de nem. Van viszont zabból készült, meg tojásos-hagymás, meg ezerféle és maceszt mindennel lehet enni. A gyerekek kedvence a macesz csokikrémmel, én szeretem a maceszt májkrémmel is. Ahogy jön az ünnep, a peszach, annyira automatikusan vettem én is macát, mintha egész életemben ezt csináltam volna. Ja és még annyit a kaja-témához, mert az fontos, hogy az új kedvenc reggelim a (natúr) kesudió étcsokival. Meg a kecskesajt-krémes pita eperrel. Ja és a friss datolya. Mondom friss. Húsos, mintha érett gyümölcsbe harapnál, mert tényleg.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20150325_125532_1.jpg" alt="20150325_125532_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="202" width="269" /></p>
<p>Tavasz van, vagy inkább nyár, ma már 32 fok volt. Biztosan az időjárás is tudta, hogy mi már átállítottuk az órákat. Bár a tél jóval enyhébb, mint otthon, itt is érezni a tavaszt. Virágoznak a narancsfák, olyan illatuk van, hogy olyan nincs is. És láttam a világ legcsodálatosabb fáját is. Messziről azt hittem, a levelek vannak elsárgulva rajta. Közelebb menve láttam, hogy igazából a téi gubókból lettek virágok.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/2015-03-28_00_21_10.png" alt="2015-03-28_00_21_10.png" class="imgnotext" height="393" width="316" /></p>
<p>Tele vagyok energiával, ami szerintem nagyobb részben annak köszönhető, hogy szinte teljesen jól működik a térdem. Valamelyik nap roppant benne egyet valami, azóta majdnem tökéletes. Nem volt jó az egyhelyben állva edzés. Ilyen volt a térdem és az autó találkozásának eredménye:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20150312_215508_1.jpg" alt="20150312_215508_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="226" width="302" /></p>
<p>(Miért nem tudom elforgatni a képeket???)</p>
<p>Múlt hétvégén a barátokkal mutattuk valakinek a sziréna hangját, ami légiriadó esetén megszólal. A falra festettük, pár nap múlva valami gyakorlat kapcsán reggel megszólaltak a szirénák. Bár kaptam róla értesítést a nagyon okos telefonomra, és számítottam rá, mindenem összerándult, amikor megszólalt. Isten hozta, őrnagy úr.</p>
<p>Egy ismerősömnek pont egy hete született meg a harmadik gyereke. Itt nem pont úgy működik a szociális ellátórendszer, mint otthon. Az anyukák szülés előtt két héttel hagyják abba a munkát. Három hónap múlva pedig visszamennek dolgozni, mert nem kapnak egy fillért sem a továbbiakban. Az ismerős, aki tuti fiatalabb, mint én, mindenféle gyerekszoba-díszítgetés meg fekvés meg nyúzott kinézet nélkül csinálja az egészet. Mindent a szokásos napi rutin szerint azt leszámítva, hogy nem dolgozik három hónapig. Az öt és fél napos gyerek hajzatát meglátva pedig megértettem, miyen korban is kezdődik az emberek feltűnő szőrösödése. Mindig zavarban vagyok, amikor egy idegen kultúra általam nem ismert területére tévedek, például nem mertem megkérdezni, hogy fiú lesz-e vagy lány, vagy hogy mi a neve, fogalmam sincs, mit szabad vagy mit nem. Mint amikor vallásos háztartásokban félek hozzáérni valamihez, nehogy emiatt a fél kerületet újra kelljen szentelni. Apropó név, itt ugye valamiért sok embernek bibilai (na jó, ószövetségi) neve van, sokaknak pedig jelentéssel bíró neve. Lehetsz például Erős Datolya, Kovács Fény, Kegyelem Villám, Kohn Oroszlán vagy Szép Tavasz (ivritül a tavasz aviv). Indián nevű ország.</p>
<p>Egy éjszakai nemalvós forgolódás alatt arra is rájöttem, hogy az előszoba mint olyan csak a tél miatt kell, hogy tudd hová tenni a vizes kabátodat, meg a sártól csöpögő cipődet. Itt nincsenek előszobák, rögtön a nappaliba/konyhába lépsz be. Miért nem inkább a rák ellenszerére jövök rá, vagy arra, hogyan legyenek tökéletes katáim? Pedig esküszöm, ezeken is gondolkozom.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F03%2F27%2Ftel_aviv_166%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F03%2F27%2Ftel_aviv_166%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F03%2F27%2Ftel_aviv_166%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=tél/aviv"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2015/03/27/tel_aviv_166#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/7301853" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/20150325_125532_1.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2015/03/14/mar_marcius_318
már március
2015-03-14T11:13:51+01:00
2015-03-14T11:13:51+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>Már megint felemás zokni van rajtam. Találtam öt fél pár tiszta zoknit, és felvettem, ami a legkevésbé volt különböző. Ez van, ha mindig máshol mosol, különböző adag mosnivalók különböző időpontokban kerülnek el tőled és jutnak vissza.</p>
<p>A február a kedvenc nyári hónapom. Meg a március. Lassan vége a télnek, állítólag kemény tél volt. Több éjszakán is 2-3 fokig süllyedt a hőmérséklet, és legalább kétszer volt nagyon kemény eső. Messzebb, Jeruban meg délen kétszer is havazott. Ami persze délutánra elolvadt. Soha keményebb telet!</p>
<p>Túlvagyunk a Promotion Course-on, ami gyakorlatilag egy három napos vizsga, kihon, kata, és 100 randory (harc) foglaltatik benne. Nem könnyű, és nagyon jó. A magas fokúaknak félévente van vizsgája, a vezérkar itt vizsgálja meg, hogy mi történt az ember karatéjával a napi munka során. Tényleg izgalmas. A 100 randory egy-egy perces körökből áll, hosszas koncentrációt igényel és alkalmazkodást ahhoz, hogy néha egy 15 éves kékövessel, néha egy piszok jó hatdanossal vagy párban. Utána pedig nagyon jólesik egy jeges zacsival leülni és meg sem mozdulni, másnap pedig felfedezni magadon a lila ötven árnyalatát.</p>
<p>A múlt héten volt a legvidámabb zsidó ünnep, a purim. Olyasmi, mint otthon a farsang, csak itt sokkal komolyabban veszik. Gyerekek és felnőttek szinte egész héten a legnagyobb természetességgel mászkálnak az utcán jelmezben. Öt perc alatt találkozol Hófehérkével, Pocahontassal és legalább öt Supermannel. A kedvencem, amikor a jelmezesek hétköznapi tevékenységet végeznek (egy csomó fotó van fent a neten is ilyesmiről), pl a Vasember kávézik, római katonák mennek fel a mozgólépcsőn, a méhecske telefonál, vagy éppen borsócska és répácska fociznak az iskolaudvaron (byL.D.). Van utcai zenés-táncos-jelmezes felvonulás, sok buli, rengeteg süti, és jelmezes edzések is. Utóbbi során ért a kultúrsokk nr.egymillió: a Mikulás a Shal-ho-ho-ho-ho-hoooom köszönéssel lép be az edzésre. Bárki lehetsz, én például bepótoltam azt, hogy még sosem voltam szőke.</p>
<p>Amikor hazamegyek, azt hiszem, minden ruhámat el kell majd égetnem. Mindenemnek dojoszaga van. Állandóan. Ha több mint egy éve élsz egy pincében, ez van. Kimész az utcára, és érzed a hajadon. Kinyitod a táskád, ott is. Még a tengerpartra kivitt vizespalacknak is dojoszaga van, a víznek dojo-íze. Ha megittál egy pohár bort, akkor borospince-szagod van. Majd végzek egy kísérletet, hogy hány mosás, vagy mennyi szabad levegőn töltött idő kell ahhoz, hogy eltűnjön. Furcsa lesz, hogy esetleg öblítő- vagy tusfürdőszagom lesz. :) Az is fura lesz, hogy megint látok majd olyan férfiakat, akiknek 24 éves kor felett is van haj a fejükön, nemcsak a hátukon, és van értelme, hogy borotválják mondjuk a hónaljukat. Az itt élők nem tesznek ilyet, hiszen annyi maradna mindenhol máshol, hogy tényleg felesleges időpazarlás volna, és csak viccesen nézne ki.</p>
<p>Az elmúlt egy-két hétben igen dühös voltam, főleg magamra, hogy miért is engedem meg bárkinek is, hogy csúnyán viselkedjen velem. Nem karatés témában, de néha meglepő helyekről jön a tudás. És minden mindennel összefügg, a téma kimeríthetetlenül széles és mély, hogy mit akarok én (tényleg, mit is pontosan?), hol vannak a határok, amikben nem engedek, vajon mennyire irányítok én, és mennyire engedem ezt ki a kezemből, ezzel persze összefügg a felelősség kérdése, mennyire állok ki magamért és miért nem. Nagyon megütöttem a térdem (teljes sztori később), pihentetem, jegelem. Van időm gondolkodni. Meg lehetőségem megtanulni egyhelyben-fél lábon állva edzeni, katázni. Ja, és tanítsál májgerit láb nélkül. Sikerült! :)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F03%2F14%2Fmar_marcius_318%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F03%2F14%2Fmar_marcius_318%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F03%2F14%2Fmar_marcius_318%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=már március"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2015/03/14/mar_marcius_318#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/7194547" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
https://annaatalakul.blog.hu/2015/02/12/ave_132
Ave
2015-02-12T21:34:58+01:00
2015-02-12T21:34:58+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>Annyira, de annyira utálom ezt a számot. De most pont ez illik ide.</p>
<p> https://www.youtube.com/watch?v=8kmzvE6su5I</p>
<p>Itt volt megint anyukám, egy hétig maradt. Határozottan jobban sikerült a látogatása, mint a múltkor. Nem volt például háború. Bár strandolni egyelőre nem tudtunk, mert hideg van még, voltunk Jeruzsálemben, Cesareában és Tel Avivban meg Jaffóban. Rengeteget sétáltunk, folyton csak mentünk.</p>
<p>Kaptunk igazi házi, karácsonyi sütiket! Meg egy csomó mindent otthonról, tényleg karácsony volt (megint).</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/ave_1_.jpg" alt="ave_1_.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="252" width="336" /></p>
<p>Pár régi kedves ruhadarabom is velem van most. :) Sőt, Z.Zs. (36) jóvoltából most már szerintem van annyi kimenős ruhám, hogy ha mostantól nem mosom őket, akkor is lesz elég addig, míg haza nem megyek.</p>
<p>Most voltam először Cesereában. Vagy Caeserea. Vagy Keszária. Vagy Qessaryya. Vagy még ezerféleképpen írják a nevét a térképeken, honlapokon, útjelző táblákon. Olyan, mintha mondjuk Budapest nevét minden különböző irányból megközelítve következetesen másképp írnánk le. Egyszer Budapesst, egyszer Vudapest, egyszer Budhapest, egyik rosszabb, mint a másik. De itt senkit nem érdekel, hogy a héberből nincs egyezményes átírás latin betűkre.</p>
<p>Szóval egy római kori város maradványait látogattuk meg, hihetetlen, mit tudtak ezek a lómaiak. És csak pár évtizede találtak rá a rengeteg homok alatt a városra, tárják fel folyamatosan.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/ave_2_.jpg" alt="ave_2_.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="288" width="384" /></p>
<p>Gyönyörű hely. Nem annyira ritkák errefelé a gyönyörű tengerpartok. Ha a következő szakaszt megnézzük közelebbről, pontosabban éppen hogy távolabbról, láthatjuk, hogy a festői szépségű tenger, homok és naplemente mellett remekül megfér a katonai bázis, némi gyakorlótereppel, tankokkal.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/img-20150206-wa0001_1.jpeg" alt="img-20150206-wa0001_1.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" height="267" width="248" /></p>
<p>Apropó homok. Pár napja a sivatag megint beköltözött a városba. Erős szél fúj, és durva mennyiségű homok ül az autók tetején, az utcákon, a vigyázatlanul nyitva hagyott ablakok miatt a lakásokban. De van, hogy a csukott ablakok résein is bejön annyi homok, hogy mindent belepjen. Előfordult, hogy két edzés között lemostam a talpamról, mert a gyerekedzésen, a parkettás teremben lehetetlen volt elkerülni a homok bejutását, és onnan nem akartam átvinni mindent a tatamira.</p>
<p>A talpam amúgy is fura, belerúgtam véletlenül valakinek a valamijébe (minek csinálok ilyen hülyeséget, tudom), és most ijesztő, mert mezítláb van olyan érzésem, mintha össze lenne gyűrődve a talpbetét a cipőmben. De ez a legkisebb gond, fizikailag most nagyon fáradtnak érzem magam, és pár ízületem (könyök...) olyan érzékeny, hogy elég, ha valaki egy kicsit jobban megnyomja, és pár napig nem tudom használni.</p>
<p>Az edzés kapcsán tudtam meg nemrég, hogy mit jelent a "polish cooking". (Elöljáróban annyit, hogy a lengyelekkel kapcsolatban van itt pár nem éppen pozitív sztereotípia). Az olyan, hogy minden hozzávalót beleraksz az ételbe, csak éppen nem fűszerezed, nem sózod. Benne van a csirke meg a krumpli meg mittudomén, csak íze nem sok van. Szóval nem annyira hízelgő.</p>
<p>Ennél nagyobb gasztronómiai élmény, amikor a frissen megsütött lazactörzsre abból a citromból csepegteted a levet, amit éppen most szedtél le a fáról. Nemrég már rávettem magam, hogy vegyek citrusokat a piacon, de eddig nem volt hozzá szívem, hiszen ott a narancs az utcákon a fákon, meg némely kertben ott szőrösödik a pomelo a fa alatt. És alig vártam, hogy a hanukához kapcsolódó szufgania-szezon végetérjen, máris itt a hámán füle-szezon, hiszen nemsokára itt a purim. (Hú mennyi idegen szó.) A hámán füle az amolyan omlós tészta, háromszög alakúra hajtva, és minden jóval töltve. Nekem a datolyalekváros a kedvencem. Meg a halvás. Meg a csokikrémes.</p>
<p>Visszatérő téma az országban élő érdekes emberek tömege. Néhány vélemény szerint nincs itt több őrült, mint máshol, csak kicsi az ország, ezért feltűnőbbek. Egy könyvből kiabált rám ez az idézet:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/bolond.jpg" alt="bolond.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="141" width="536" /></p>
<p>Megnyugtató, hogy nem csak én gondolom így, sőt már 1945-ben megfigyelte ezt valaki. Természetesen a történelmi Palesztináról beszélünk ebben az esetben.</p>
<p>Amúgy szerintem lehet készülni a világvégére, Jehova tanúi Izraelben térítenek. Ma kaptam egy szórólapot. Ha nem féltem volna a túl hosszú szóba elegyedéstől, szívesen megkérdeztem volna, hogy figyu, nem tudjátok, hogy ez itt Izrael? Kíváncsi lennék, mennyire sikeresek itt.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F02%2F12%2Fave_132%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F02%2F12%2Fave_132%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F02%2F12%2Fave_132%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ave"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2015/02/12/ave_132#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/7087867" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/ave_1_.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2015/01/06/vagy_amit_akartok_480
vagy amit akartok
2015-01-06T22:05:20+01:00
2015-01-06T22:05:20+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>Izraelben elnéptelenedtek az utcák. Az üzletek kora este bezártak. Mindenki a lakásába húzódva várja, hogy mikor lesz már vége, mikor lehet végre megint úgy élni, mint annak előtte, amikor még plusz 15 fok felett volt a hőmérséklet. A szél is fúj, nem is akárhogy, sőt sivatagi homokot hord a levegőben, nem is keveset. 29 km/h a szél sebessége, akár 48 km/h-s széllökésekkel. Jeruzsálemben hószünet is lesz. Oké, a sivatagi homokot hordó szél tényleg kellemetlen.</p>
<p>Ha fázol télen az utcán, Moszkvában iszol egy teát, minden sarkon kapni. Londonban azon a jó nagy piacon forró, fűszeres gyümölcslevet. Budapesten a karácsonyi vásárban egy forralt bort. Emberek, piaci rés! Áruljunk Izraelben valami értelmes meleg italt, mert itt csak folyékony meleg pulóvert kapni!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20150106_213638.jpg" alt="20150106_213638.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="460" width="271" /></p>
<p>Olyan, mint valami vaníliapuding jázminnal ízesítve, de létezik csokis változata is. Sőt, az utcán is hozzá lehet jutni.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20150105_115747.jpg" alt="20150105_115747.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="355" width="266" /></p>
<p>Tadamm, egy pohár gőzölgő, sűrű, meleg, fehér folyadék. Tehetsz rá kókuszreszeléket meg fahéjat, és akkor már egész jó íze van. Mint egy pohár sűrű, meleg, fehér folyadéknak egy kis mosogatószer-mellékízzel, meg fahéjjal és kókusszal.</p>
<p>Szerintem valaki betilthatta itt 66 évvel ezelőtt a szigetelés fogalmát, mert azt nem ismerik. A fűtés meg úgy működik, hogy ahol van klíma, és az tud meleget is fújni, ott van. A dojo meg nem ilyen.</p>
<p>De azért nem kell nagyon sajnálni, ki lehet bírni. Használok szilárd és folyékony meleg pulóvert. Sőt, tartozom egy vallomással: ma először használtam hajszàrítót, mióta ott vagyok. És vigyázok magamra, és Inez tanácsait követve igyekszem tiszteletben tartani a testemet. Bár most éppen mindenhol kék-zöld vagyok. Mármint jobban, mint máskor. Volt egy közös edzés egy imádnivaló másféle karatés csapattal, és nem akartam puhánynak látszani. De máskor igenis megsértődöm, ha valaki túl jól belekönyököl a lábfejembe, nem csak azért, mert akkor nem tudok csizmát felvenni (ez persze csak ebben a hideg pár hétben érdekes, és csak akkor, ha éppen megyek valahová este, szóval mondjuk 5 alkalommal egy tél során). Dolgozom azon, hogy ne adjak alkalmat a lábfejbe könyökölésre, és persze Inez tanácsán, hogy "Anna, ne hagyd, hogy az arcodhoz érjenek". Meg pár olyan alapvető javítanivalón, ami az egész karatémra jellemző. Mennyivel egyszerűbb azt kijavítani, hogy pár centivel lejjebb tedd a könyököd, mint azt, hogy igenis képviseld teljes szívvel, meg a tested többi részével is, amit csinálsz! Néha, amikor kapok valami javítást egy olyan dologgal kapcsolatban, ami minden, de minden dojobeli tevékenységemet érinti, és nem jól csinálom, és abban a pillanatban fogalmam sincs, hogy mihez kezdjek vele, legszívesebben visítva elrohannék.</p>
<p>Vigyázzatok magatokra, meg ne fagyjatok, igyatok meleg pulóvert... vagy amit akartok.</p>
<p>https://www.youtube.com/watch?v=WYRadHBZ4SI</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F01%2F06%2Fvagy_amit_akartok_480%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F01%2F06%2Fvagy_amit_akartok_480%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2015%2F01%2F06%2Fvagy_amit_akartok_480%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=vagy amit akartok"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2015/01/06/vagy_amit_akartok_480#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/7046977" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/20150106_213638.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2014/12/28/boldog_uj_evet_462
boldog új évet!
2014-12-28T22:44:45+01:00
2014-12-28T22:44:45+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>Semmi kötődés, csak mostanában ez a dal sokszor jön elő.</p>
<p>https://www.youtube.com/watch?v=MYSVMgRr6pw</p>
<p>Szerencsére elmúlt a karácsony, és úgy tűnik, a "békés karácsonyt" kívánságok egész jól bejöttek itt a Közel-Keleten is, csak egy-két békétlenség volt, amikre egyre kevésbé figyelek oda.</p>
<p>Mindig arra vágytam, hogy ne legyek otthon a karácsonyi őrület alatt, hogy kimaradjak ebből a kényszervásárlós-latyakhidegidőbencipekedős-stresszes-mávszidós-rohanós-túlsokatevős-(a sor tetszés szerint folytatható) eseményből. Végülis a zsidó állam egész jó terep egy keresztény ünnep elkerülésére. Mégis úgy döntöttem, hogy díszitek egy fát a dojoban, bár amikor először gondoltam erre, inkább <span style="text-decoration: line-through;">provokációként (mint a kereszt a nyakamban szombatonként)</span> kíváncsi voltam arra, mit szólnak hozzá az emberek. Vicces is volt, ahogy néhány gyerek kérdezgetett a karácsonyfára mutogatva, hogy mi ez. De úgy tűnik, valami hiba csúszott a gépezetbe, mert amikor megvettem a fácskát meg a díszeit, meg amikor bementem az orosz boltba diós bejgliért, akkor konkrétan elbőgtem magam. Nem számítottam arra, hogy hiányozni fog az ünnep, pedig de. És nagyon egyedül éreztem magam, meg valami honvágy-féle is előjött. A következő karácsonyt otthon töltöm. Addig is nemsokára megint meglátogat az anyukám!</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141222_223820.jpg" alt="20141222_223820.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="499" width="374" /></p>
<p>Eszembe jutott az is, amikor karácsonykor anya telerak egy egész szobát sütivel. Már december elején elkezd sütni mindenfélét, és az emeleti (ilyenkor) hideg szobában remekül elállnak a dolgok karácsonyig, már ami megmarad a beosonó gyerekek (apukám és én) után. Barackmag, hókifli, méteres, stb.</p>
<p>A hanuka-fánkok eltűntek a boltokból, az elvonási tüneteim (vércukor-esés, cukoréhség) egy nap alatt elmúltak. A rengeteg szénhidráttól a könyökömön kiszáradt bőr is regenerálódik lassan.</p>
<p>Köszönet G.H.-nak! Lenyúlva az ötletét csináltam egy ilyet a dojoban:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141228_232310-1.jpg" alt="20141228_232310-1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="251" width="403" /></p>
<p>Az öltözőben felejtett övekből áll. Nekem nagyon tetszik, és ha minden igaz, másoknak is. :) Belecsempésztem némi kétoldalú nacionalizmust. :)</p>
<p>Néha olyan helyekről jönnek a karatéval (is) kapcsolatos tanítások, ahonnan végképp nem várná az ember. Meséltem valakinek, akinek köze nincs a karatéhoz, hogy a nagyobb gyerekek csoportjából több kissrác is odajött hozzám, hogy tanítsak nekik katát (formagyakorlatot). Amúgy (új) katát tanítani szeretek a legjobban. Szóval meséltem neki, hogy az amúgy éktelen rosszul viselkedő srácok igazából szeretnének tanulni, és hogy ráadásul tőlem, attól nagyon meghatódtam. Erre ezt a választ kaptam: na látod. Csak annyit kell tenned, hogy profi vagy és példát mutatsz. Ha profi vagy, egyre többen jönnek majd oda hozzád, hogy tanulni akarnak tőled, mert olyanok akarnak lenni, mint te.</p>
<p>Inez tanításai is folyton visszaköszönnek. Én, Anna az Élet része vagyok. (Ezt most már tényleg nagyon intim lenne kifejteni.)</p>
<p>Újévi fogadalmak nem lesznek, minden héten van valami, ami felér egy csokor újévi fogadalommal. Van, amit azonnal sikerül betartani, van, amit csak később, és vannak a bosszantó dolgok, amik újra (és újra) felkerülnek a listára...</p>
<p>Boldog új évet mindenkinek! Legalább olyan jót, boldogat és tanulással és élményekkel telit, mint a 2014 volt.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F12%2F28%2Fboldog_uj_evet_462%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F12%2F28%2Fboldog_uj_evet_462%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F12%2F28%2Fboldog_uj_evet_462%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=boldog új évet!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/12/28/boldog_uj_evet_462#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/7018337" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141222_223820.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2014/12/20/hanukkah_623
hanukkah
2014-12-20T22:23:51+01:00
2014-12-20T22:23:51+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>https://www.youtube.com/watch?v=K1QRSl6hUZw</p>
<p>Ünnep van (kivételesen), gyertyát gyújtanank minden este nyolc napon keresztül, és minden, de minden tele van fánkokkal. Töltött fánkok, lekvárral, csoki- vagy karamellkrémmel, meg egyébként bármivel. (Ennyit a cukor-nem-evésről). Ilyenek az egyszerűbbek, díszesebb-ízesebb darabokat nem fotóztam.</p>
<p><img style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141210_130327-1.jpg" alt="20141210_130327-1.jpg" class="open-in-modal imgleft" height="137" width="152" /></p>
<p><img style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141216_134744.jpg" alt="20141216_134744.jpg" class="open-in-modal imgleft" height="134" width="180" /></p>
<p><img style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141210_133511.jpg" alt="20141210_133511.jpg" class="open-in-modal imgleft" height="133" width="177" /></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><img style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141210_130747_1.jpg" alt="20141210_130747_1.jpg" class="open-in-modal imgleft" height="244" width="183" /></p>
<p><img style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141216_193545.jpg" alt="20141216_193545.jpg" class="open-in-modal imgleft" height="241" width="181" /></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p>-Mit ettél ma?</p>
<p>-Szufganiát.</p>
<p>-És még?</p>
<p>-Őőőőő...</p>
<p>-Mennyit???</p>
<p>-Őőőőőőő....</p>
<p>Szerencsére pár nap múlva véget ér az ünnep, és ezzel a fánkfüggőségem is. Főleg, hogy a konyha most már igazán konyhának nevezhető. Hatalmas ugrás történt az életminőségemben egy sütőnek és egy elektromos fazéknak köszönhetően, hála az angyaloknak, J.S. és Z.Zs.(36)-nak. Persze nem lehet bármikor sütni-főzni, mert nem lehet kajaszag a dojoban, de ez akkor is több mint szuper.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141213_102401.jpg" alt="20141213_102401.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="262" width="196" /></p>
<p>Régen, amikor nagyon pici lakásban laktunk ketten, sokszor álmodtam azt, hogy igazából a lakás nagyobb, mint amiről tudok, mert van még egy szoba, amit eddig nem vettem észre. Most valamelyik éjjel azt álmodtam, hogy igazából van mosógép a dojoban, csak eddig nem láttam. :)</p>
<p>Ja és itt az eperszezon! Már nem méregdrága, és nagyon finom epreket kapni.</p>
<p>Azért ilyen dolgok is láthatóak, bár ritkábbak:</p>
<p><img style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141210_125302.jpg" alt="20141210_125302.jpg" class="open-in-modal imgleft" height="309" width="232" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141211_124435.jpg" alt="20141211_124435.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="314" width="235" /></p>
<p>Örülök, hogy kimaradok a karácsonyi őrületből. Bár az igazság az, hogy néha, egy-egy ritka pillanatra úgy érzem, hogy hiányzik. Viszont ma átkapcsoltam a Petőfi rádióról az egyik helyi zenei adóra, amikor a sokadik kari nóta betetőzéseként Michael Buble énekelt. Azt hiszem, majd csak a következő hét végén kapcsolok vissza.</p>
<p>Amúgy is mondanak olyanokat a rádióban, hogy úgy szárnyal a magyar gazdaság, hogy csak na, és elértünk olyan eredményeket is, amit utoljára 1963-ban sikerült. Hogy mikor....? na mindegy is.</p>
<p>Szégyen, de pár hete elővettem a téli ruhákat, és elpakoltam a nyáriakat. A téli ruhák listája nem hosszú, tulajdonképpen néhány hosszú ujjú felső, karatés pulcsi meg zokni. Estére azért kell egy pulcsi vagy valami vékony kabát, de általában még mindig nem gond este tízkor frissen mosott hajjal kimenni az utcára. Vagy nyitott ablakoknál mezítláb edzeni. És néhanapján esik, nem is kicsit. Fájdalmasan nagy cseppekben is tud esni, és pillanatok alatt folyó lesz belőle.</p>
<p>Találtam viszont valamit, ami egyértelműen nem működik jobban, mint otthon, sőt.... a "kormányablak" hivatali ügyintézése igazán káoszos, ázsiai módra mindenféle sorban állás kizárt. Azon már meg sem lepődtem, hogy az űrlapon a vallási hovatartozást is fel kell tüntetni.</p>
<p>Kancho és szinte mindenki a legmagasabb fokú tanárok és tanítványok közül két hétig okinawán voltak. Nem, nem irigykedtem nagyon. Hoztak haza sokmindent, izgalmas dolog edzeni és beszélgetni velük. Hiányzott a tanításuk is ebben a két hétben. Több edzést tartottam ez alatt az idő alatt, mint máskor, érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam. :) Jó tapasztalat volt az is, amikor más tanárok tartottak leckéket.</p>
<p>Sok idő telt el a legutóbbi posztom óta, szóval a többit csak vázlatosan. Make my day moments:</p>
<ol style="list-style-type: undefined;">
<li>úgy szaladsz fel a nyolcas létra legfelső fokára, és állsz meg a tetején, hogy észre sem veszed, és mintha nem is lett volna soha tériszonyod</li>
<li>valaki melletted hajnalban valami ősi bibliai nyelven beszél</li>
<li>a "nagyon sokat dolgozol" megállapításra kapott "arbeit macht frei' válasz, majd ugyanazon a héten a szabadedzésen ugyanez a szentencia a szükséges gyakorlással kapcsolatban</li>
<li>az egyik kissrác szerint az edzésre készített jegyzetem úgy néz ki, mintha arabul lenne. Mentségére legyen mondva, hogy fordítva volt a papír.</li>
<li>sosem szerettem a testem, de mégis van, aki szerint minden nőnek ilyennek kellene lennie</li>
<li>két ember első beszélgetésében a leginkább szignifikáns kérdés az "are you jewish?" és a "do you smoke weed?", a sorrendiség felcserélhető. Csalódás lehetek. És öregnek érzem magam.</li>
</ol>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F12%2F20%2Fhanukkah_623%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F12%2F20%2Fhanukkah_623%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F12%2F20%2Fhanukkah_623%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=hanukkah"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/12/20/hanukkah_623#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/7000109" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141210_130327-1.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2014/12/20/csak_kerdeseket
csak kérdéseket
2014-12-20T16:53:42+01:00
2014-12-20T16:53:42+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>https://www.youtube.com/watch?v=LHwxCHoUczg</p>
<p>Ezt most nem posztolom ki a facebookra. Elmúlt a világvége-hangulatom, amikor ezt a bekezdést írtam, világvége-hangulatban meg nem volt kedvem posztolni.Mindenesetre van min dolgozni a mindennapokban.</p>
<p>Ha rossz ember lennél, akarnál tudni róla? Csak a példa kedvéért, mondjuk önző vagy, magadon kívül senki más nem érdekel, és ezt mindenki tudja rólad, csak te nem. Vagy figyelmetlen vagy és nemtörődöm. Szembe akarsz ezzel nézni? Vagy mondjuk híján vagy minden felelősségérzetnek, vagy nem vagy őszinte másokkal. Vagy bajok vannak az értékrendeddel. Bele akarsz nézni ebbe a tükörbe? Csak úgy mondom, nem könnyű. Közhely, hogy még a legelvetemültebb gyilkos bűnözők is jó embernek tartják magukat.A zokogó Al Capone: "nehéz gyerekkorom volt...." Rengeteg jó kérdést lehet feltenni, elviselni a válaszokat, és változtatni.</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F12%2F20%2Fcsak_kerdeseket%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F12%2F20%2Fcsak_kerdeseket%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F12%2F20%2Fcsak_kerdeseket%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=csak kérdéseket"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/12/20/csak_kerdeseket#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6933269" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
https://annaatalakul.blog.hu/2014/11/23/magamtol_meg_nem_ment
magamtól meg nem ment
2014-11-23T00:00:14+01:00
2014-11-23T00:00:14+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>https://www.youtube.com/watch?v=q-Kje6e8LPY</p>
<p>Isten éltesse a szülinapos anyukámat! :) Utólag lesz csak vele ünneplés.</p>
<p>Tele vagyok tökjó újdonsággal.</p>
<p>Például nemrég életemben először sikerült megtörölnöm egy taknyos gyerekorrot. Priceless.</p>
<p>A gyerekek amúgy tüneményesek. Még mindig. Azt hinné az ember, hogy gyerekkorában mindenki baromi laza, és simán megy a spárga meg minden. Tény, hogy a gyerekek rugalmasabbak, de az is, hogy vannak köztük még egyenlőbbek. Például csak egy kislány van az egész dojoban, aki rágja a körmét - a lábán.</p>
<p>Van egy kisrrác, Ori (mindig kijavít, hogy rosszul mondom a nevét, én mondjuk semmi különbséget nem hallok a rossz és a jó kiejtés között), aki mindig minden miatt dühös. Ori, emeld fel a kezed! - orr-ráncolás, grr! Ori, told előre a térded - orr-ráncolás, grr! Ori, ezt nagyon ügyesen csináltad! - orr-ráncolás, grr!</p>
<p>Az agykaparómra is szükségem volt ezen a hétvégén.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141122_234131.jpg" alt="20141122_234131.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="339" width="453" /></p>
<p>Ez a gyengédebb, izraeli változat. Nem az egyiptomi, orron keresztül működő fajta.</p>
<p>Fontos téma nálam ugyanis a problémákkal való szembenézés, a kommunikáció, az egyenesen a másik szemébe nézős dolgokkimondós beszélgetések kérdése. Ugyanis ezek a dolgok egyáltalán nem (voltak) részei az életemnek. Kiállni a magad dolga mellett, meghallgatni a másikat, leülni megbeszélni a dolgokat - sokkal bonyolultabb, mint lesütött szemmel elhallgatni. Vagy nem? Na, erre kell az agykaparó.</p>
<p>Ez a rendkívül fontos eszköz az őrzőangyalaimtól származik, akiknek komoly részük van abban is, hogy néha egyek valami értelmeset. Egy régebbi posztban már említettem, hogy régebben nem értettem, a dechik miért vannak úgy oda a kajáért. Egyre jobban értem, hogyan is van ez, hiszen vannak olyan hétvégék, amikor eldöntöm, hogy most pár napig inkább nem leszek éhes. Sőt a peszachkor (április) vásárolt maca (pászka) is elfogyott a héten. De aztán mindig van valami jótét lélek, aki gondoskodik rólam valamilyen formában.</p>
<p>Múlt éjjel például megint sikerült Bnei Brak-i vacsihoz jutnom. Imádom ott tölteni a shabbat egy részét. Mivel a nemzetközi helyzet fokozódik, előkerestem az aranyláncomat a kereszttel. Soha nem hordtam keresztet a nyakamban, gondoltam felveszem, kipróbálom, hogy milyen. Nagyon fura érzés, nem fogok rászokni. Csak ha mondjuk mostanában Jeruzsálem felé kellene vennem az utamat, majd felveszem. De shabbatkor is jól jött a világ legvallásosabb városában. -Csak azt akartam, hogy találkozz olyan lánnyal, akinek kereszt van a nyakában. -(citromba harapott arc) Nagyapám büszke lesz rám, ha elmesélem neki. -Tényleg? - Nem.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F23%2Fmagamtol_meg_nem_ment%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F23%2Fmagamtol_meg_nem_ment%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F23%2Fmagamtol_meg_nem_ment%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=magamtól meg nem ment"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/11/23/magamtol_meg_nem_ment#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6924831" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141122_234131.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2014/11/17/beszamolo_az_elso_11_honaprol
Beszámoló az első 11 hónapról
2014-11-17T23:12:06+01:00
2014-11-17T23:12:06+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>A dechiség nem olyan, amilyennek elképzeltem.</p>
<p>2013. decemberében érkeztem A Honbu Dojoba. Voltam már sokszor a dojoban, és régóta szerettem volna eljönni egy évre. Bár sokak szerint ez a dolog nem nőknek való.</p>
<p>Az a kép él bennünk, főleg Shihan Attila könyve alapján, hogy fizikailag nagyon nehéz a dechiség, sok vérrel és verejtékkel jár, és komoly önmagunkkal való szembenézéssel.</p>
<p>Dechinek az megy, aki szeretne a karatéval profi szinten foglalkozni, és a karate tanári hivatást választja. Kancho keze alatt, az ő vezetésével lehet annyit tanulni, amennyit csak elbírsz.</p>
<p>Amíg itt vagy, fejleszted a karatédat, minden eddiginél jobb leszel. Rengeteg segítséget kapsz abban, hogy hogyan kell jó edzést tartani, hogyan kell egy csoporttal hosszú távon is eredményesen foglalkozni, hogyan kell egy dojót vezetni. És igen, fizikailag nem könnyű, bár az én esetemben nem jár sok vérrel, de abba a bizonyos lelki tükörbe nézés sokszor egyáltalán nem kellemes. Nem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy a dechiség minden percét élvezem, de összességében hihetetlenül jó dolog itt lenni. Nagyon sokat tanulok. Karatét: a katáim pontosabbak, a páros gyakorlatokban hatékonyabb vagyok, a randorym egész más, mint volt. Tanítást: másokra való odafigyelést, tervezést és koncepciót, emberekkel való bánásmódot. Magamról: felelősséget, kommunikációt, odafigyelést.</p>
<p>Dechiként a dojoban laksz, ott eszel, alszol, lélegzel, minden porcikád, minden másodperced a dojo és az edzések körül tud forogni. Korra és fokozatra való tekintet nélkül minden egyes edzésen bent vagy, hol tanárként, segédtanárként, hol tanítványként. Kíváncsi voltam, hogyan fogom ezt bírni, mennyire fogok tudni huszonnégy órából huszonnégyet csak a dojoban gondolkodni. Azt hittem, nem fog problémát okozni, de ez nem így lett. Szükségem van arra, hogy kimozduljak, hogy ne csak karatésokkal találkozzak, hogy másra is gondoljak. Bár most, a végtelen számú kommunikációs eszköz és csatorna világában sokkal könnyebb dolgom van, mint a néhány évtizeddel korábban itt élt dechiknek.</p>
<p>Ettől függetlenül a dojoban érzem magam a legjobban, és egy dojon kívül töltött nap után már igenis hiányzik, hogy ott legyek. (Ez egy-egy hétvége vagy ünnep alkalmából fordul elő.) Tudni akarom, hogy az ablakok rendesen be vannak-e zárva, hogy minden rendben van a vízvezetékkel, hogy a takarító rendesen végezte-e a munkáját. Mert igen, most nem a dechi takarítja a dojot, hanem egy megbízott vállalkozó. Régebben azt hittem, könnyebb lehet azoknak a dechiknek, akik nem a dojoban laknak, hanem otthon, és bejárnak. Ez nem igaz, sokkal jobb és könnyebb a dojoban lakás, még a néhány olyan kényelmetlenség mellett is, mint például a mosógép hiánya. Az ember rájön, hogy az életben megszokott sok kis kényelmi elem igazából nem is olyan fontos.</p>
<p>Amikor megérkeztem, komolyan elkezdtünk dolgozni a katáimon. Kancho és nagyon sokszor Noa Sensei türelmesen, lépésről lépésre javítottak. Főleg a magas fokú katákban szó szerint minden mozdulatot átnéztünk és tényleg szinte mindet javítottuk. Amikor pedig kijavítok egy hibát, akkor mindig jön valami új, amire eddig nem figyeltem oda. Katákat javítani egy bizonyos szintig könnyű. Megmondják, hogyan csináld, minden nap megcsinálod, és jó lesz. Nekem nagyon nehéz magamat javítani, észrevenni a hibákat akkor is, ha nem szólt miattuk senki, kezelni annyira szabadon a katát, hogy magamtól is merjek hozzányúlni mozdulatokhoz, érzésekhez. A saját katáim kialakítása még várat magára.</p>
<p>A randoryból nálam hiányzott a megértés, az odafigyelés, a másik, sőt önmagam elemzése. Sokan mondták, hogy a páros gyakorlatokban mindig mennyire látszik rajtam, hogy „győzni” akarok, hogy nagyon komolyan veszem a feladatot, és megyek előre, ha kell, ha nem. Mára sokminden változott, de még bőven nem vagyok elégedett. Sokkal jobban tudok tudatosan is figyelni arra, hogy mi történik, nem csak ösztönből „verekedni”. Ha megkérdezik a randory végén, hogy ki milyen erősséget és mi fejlesztendőt látott a párján, már nem bután bámulok, hanem tudok valami okosat mondani. Legalábbis az esetek többségében. Talán jobban megy az is, hogy a randory közben tanuljak. Észrevegyem, mi történik, levonjam a következtetéseket és változtassak azon, amit csinálok. De ezzel a részével még mindig nagyon sok a tennivalóm, szeretném gyorsabban felfogni, mi történik, és a legmegfelelőbb választ megtalálni a problémámra. Az első hetekben, hónapokban a barnaövesek is folyton szájon vágtak, mert sokkal jobbak voltak ezekben a dolgokban, mint én. Jó érzés, hogy mára ez érezhetően megváltozott, és egyre több embernek nehéz velem a randory, de nem azért, mert rohanok előre, mint az őrült, hogy bevigyek egy-egy találatot, hanem mert végre talán tényleg elkezdek randoryzni verekedés helyett.</p>
<p>Egészen másképp tartok most edzést, mint amikor megérkeztem. A legnagyobb probléma talán az volt, hogy csak elmondtam, mi a gyakorlat, de nem voltak komoly elvárásaim a feladatok teljesítésével kapcsolatban. Nem követeltem meg, hogy a csoport tényleg úgy dolgozzon, ahogyan azt kértem tőlük, és nem figyeltem oda arra, hogy kinek mire van szüksége igazából. Nem figyeltem arra, hogy hogy megy a végrehajtás, mit kell változtatnom ahhoz, hogy a tanítványok tényleg jobbak legyenek. Talán azt gondoltam, hogy amikor kijavítunk valakit, az piszkálás, azt senki nem szereti. De minden jel szerint tévedtem, és az emberek (legalábbis a túlnyomó többségük) azért jönnek a dojoba, hogy tanítsák, javítsák őket.</p>
<p>Korábban sosem tanítottam gyerekeket, most pedig belecsöppentem egy olyan világba, ahol heti hét gyerekedzésen vagyok bent, ráadásul a gyerekekkel nem beszélek közös nyelvet. Mára már nagyon élesen elkülönül számomra is a háromévesek, az öt-hatévesek és az ennél nagyobbak edzésmunkája. Az elvárások különbözősége a kicsik, a nagyobbak és a felnőttek, és persze a kezdők, haladók és feketeövesek között. Örülök annak, hogy a nyelvi nehézségek ellenére igenis megtaláltam a közös hangot a gyerekekkel mindegyik korcsoportban. A következő feladatom, hogy ezt a közös hangot a profi, minél hatékonyabb tanítás szolgálatába állítsam.</p>
<p>Tanítás közben kihívás nekem az egész csoportot látni, és eközben egy-egy emberre is figyelni. Pörgős, érdekes, fizikailag is fárasztó edzést tartani úgy, hogy minden egyes tanítvány kapjon valamit, és a csoport is fejlődjön.</p>
<p>Kancho könyvében a kezdők első nyolc leckéjének minden tennivalója pontosan le van írva. Ez egy nagyon jó sorvezető, ami alapján fel lehet készíteni a kezdőket arra, hogy be tudjanak állni a fehéröves csoportba egy hónap külön tanulás után. Annak ellenére, hogy első ránézésre egyszerűnek tűnik az anyag, nekem korántsem könnyű mindent a lehető legjobban átadni. Nagyon jó gyakorlat a teljesen kezdő felnőttek tanítása abból a szempontból, hogy megtanuljak kevés és egyszerű anyagot jól tanítani, odafigyelve a másik emberre, elvárásokkal, egymásra építve a leckéket, tervszerűen.</p>
<p>Többször említettem már a másokra való odafigyelést. Ez és a kapni és adni tudás egyensúlya számomra a legnagyobb kihívás. Amit tudok, amim van, azt képes vagyok-e a másik embernek megfelelő szinten átadni. Randoryban tudok-e a másiknak megfelelően dolgozni. Elemezni a páromat, nem rutinból dolgozni, hanem tényleg figyelni rá. Már észreveszek magamon biztató jeleket, bár tudom, hogy ennek még nagyon az elején vagyok. Az ezekkel a dolgokkal való szembenézés nagyon nehéz. Amikor olyan dolgokat tudok meg magamról, amik miatt szégyellem magam, az tényleg pocsék. De akkor is folytatni kell, javítani és menni tovább, és azzal az érzéssel is bemenni edzésre, hogy szörnyű vagyok, bár tudom a háttérben, hogy tudok változni.</p>
<p>Az is fontos, hogy az ilyen dolgokat ma már le merem írni. Korábban nem vallottam be a gyengeségeimet, még magamnak sem. Valószínűleg az ország kultúrája miatt is van, de már sokkal kevésbé félek elmondani, ami nekem nehéz, fejlesztendő, pedig ez az első lépése annak, hogy ki is javítok valamit és jobbá válok. A Kanchoval való beszélgetések felbecsülhetetlenek. Amikor már bent van a dojoban, de még nem érkeztek meg az emberek az edzésre, és van tíz-húsz perce beszélni velem, sokszor kapok egy komoly útravalót. Kancho mindig remek érzékkel figyelmeztet a fájó pontokra. Épp elég, amennyi nyomást ad, de sosem elviselhetetlenül sokat. (Persze az ember tűrőképessége messzemenőkig tágítható.) Sosem bántóan vagy személyeskedően, nagyon profi módon kapok útmutatást. Noa is ilyen, és nála keresem a finomabban és részletesebben megfogalmazott javításokat. Amikor kapok valamilyen visszajelzést, ami nem technikai, hanem például a hozzáállásommal kapcsolatos, előfordul, hogy nem érzem igaznak. De ekkor is meg kell vizsgálnom, hogy mi az oka annak, hogy pont ez a kép alakult ki rólam. Ezzel kapcsolatos a felelősség kérdése. Tanulom azt, hogy mindenért, ami a dojoban és az edzéseken történik, felelősséget vállaljak, és ne valaki másra vagy bármilyen körülményre mutogassak. Ez sokszor nem könnyű, és néha nem is érzem igazságosnak, de pont ebből látszik, hogy a tanulási folyamat még tart, nem ért véget.</p>
<p>Annak ellenére, hogy nem a felmosó a legjobb barátom, sok a tennivaló a dojoban. Sok olyan dolgot csinálok meg, amihez korábban nem volt közöm. Festek, mázolok, üvegvitrineket törölgetek. A dojo szebb és rendezettebb, és erre büszke vagyok. Rengeteg munka van egy dojoban, a működtetése sok szervezéssel jár, és az is fontos, kivel és milyen viszonyban dolgozik együtt az ember.</p>
<p>Az egész karate iskola felépítése és működtetése is érdekes és különleges. Tényleg a harcosok családjáról beszélünk, ahol bárki bárkihez bármikor fordulhat, ahol a tanárok hosszú évek, évtizedek óta dolgoznak együtt. És így mindig van kitől kérdezni, tanácsot kérni, van kitől tapasztalatokról értesülni. Nagyon sokat tanulok minden egyes tanártól, arról is, hogy milyen egy jó edzés, és arról is, hogy hogyan lehet valamit esetleg jobban csinálni. Látok példákat arra, hogy milyen egy profi karate tanár élete, aki főállásban ezzel foglalkozik. Mindig beleképzelem magam az adott helyzetekbe, arra gondolok, én hogyan oldanám meg, és tudatosítom magamban, hogy a profi tanár kihívásaival én is szembesülni fogok.</p>
<p>Nehéz és hosszú folyamat nekem az is, hogy dolgozzak azon, hogy beszéljek arról, amit gondolok és érzek. Megtanuljak kommunikálni, és a fontos részletek felett nem elsiklani. Jelentőséget tulajdonítani olyan részleteknek, amikről régebben tudomást sem vettem. És akár egy beszélgetésen, akár edzésen gyakorlat közben nem csak elfogadni, ami jön, hanem személyessé, a sajátommá tenni. Megrágni a falatot, mielőtt lenyelem.</p>
<p>Összefoglalva nekem ez az időszak nagyon sokrétű, rengeteg különféle területen próbálom magam egyszerre fejleszteni. Néha úgy érzem, hogy túl sok is ez, de igazából ez is hozzáállás kérdése. Fizikailag egyértelműen megerősödtem, és nem kibírhatatlanul megterhelő az edzések száma, de jobban örülnék, ha úgy tíz évvel fiatalabb lennék.</p>
<p>A tanításban szeretném még jobban átlátni a havi, féléves, éves tervezést, hogy hogyan kell egy hosszútávú edzéstervet felépíteni, mit kell ahhoz csinálni, hogy mindenki mindent tudjon, ami az ő saját fokozatának és aztán persze a következő fokozatnak is követelménye, és azt a lehető legjobban tudja. Szeretnék továbblépni, egyrészt hogy a véremmé váljon a gyerekek, kezdők és haladók tanítása, de hogy képes legyek feketeöveseket is ugyanolyan jól képezni, minél magasabb tudású tanítványokat is szeretnék még magasabb tudáshoz segíteni. A karatéban szeretnék hibátlan technikákat, a kihonomban mindent a helyére tenni. Szeretnék igazán tiszta és hibátlan katákat, persze tudom, hogy ilyen nemigen van, de ez az irány, mégpedig úgy szeretném mindezt, hogy a kata harcos, hatékony, legyen, és bunkaiban is be tudjam mutatni, hogy mi mire használható, mégpedig igazán goju módon. Fontos, hogy a kata igazán az enyém legyen. Randoryban szeretnék az alapvető dolgok (kamae, mozgás, hatékony támadások) mellett igazán figyelmes lenni magamra és a másik emberre, a lehető legrövidebb idő alatt elemezni a folyamatot és változtatni a megfelelő irányba, vagyis igazán okos, tervezett, hatékony és gyakorlat közben is fejlődő randoryt akarok. Goju randoryt, amin látszik, hogy értem, amit a stílus tanít, és jó vagyok benne. Ehhez pedig az is kell, hogy megtanuljak tanulni, akár egyedül is hatékonyan és rendszeresen edzeni, és amikor már nem lesz minden nap mellettem Kancho, akkor is haladni tovább.</p>
<p>Amikor hazamegyek, nagyon sok dolgot másképp fogok csinálni, mint korábban. Másképp fogok tanítani, sokkal több odafigyeléssel, rendszerezetten és terv szerint. Sokkal több tanítványt fogok megtartani az egyetemi csoportból. Szeretnék ezen kívül más csoportokat is indítani, gyerekcsoportot is, és továbbra is minden nap karatéval akarok foglalkozni. A cél, hogy szívesen jöjjenek hozzám az emberek karatét tanulni, mert a lehető legjobb tanítást kapják tőlem, és mert jól érzik magukat az edzéseimen.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F17%2Fbeszamolo_az_elso_11_honaprol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F17%2Fbeszamolo_az_elso_11_honaprol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F17%2Fbeszamolo_az_elso_11_honaprol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Beszámoló az első 11 hónapról"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/11/17/beszamolo_az_elso_11_honaprol#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6911527" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
https://annaatalakul.blog.hu/2014/11/17/wonders_633
wonders
2014-11-17T23:04:19+01:00
2014-11-17T23:04:19+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>Köszönet a zenéért Rutinak! :)</p>
<p>https://www.youtube.com/watch?v=ehYU6p3aIZQ</p>
<p>Lassan eltelik egy év. Szülinapom is volt, úgyhogy fokozottan éreztem az idő múlását. Tavaly a szülinapi bejegyzésben az volt, hogy "I will be stronger", és ez tényleg így lett. Nemcsak fizikailag, tényleg sokminden változott. Kancho kérésére írtam is egy összefoglalót, hogy milyen volt az elmúlt 11 hónap. Annyi pozitív visszajelzést kaptam rá, hogy csak kapkodtam a fejem. Köszönöm!</p>
<p>A szülinapom környékén nagyon-nagyon egyedül éreztem magam. Kicsit segített például a Kanchotól kapott ajándék:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141113_005916.jpg" alt="20141113_005916.jpg" class="imgnotext" height="700" width="433" /></p>
<p>Meg persze a rengeteg köszöntés. Annyira sokat kaptam facebookon, emailben, whatsappon, sőt skypeon is, na meg persze személyesen! A dojoban az a szokás, hogy az ünnepelt hoz be valamilyen sütit. Én megcsináltam életem legjobb flódniját. Itt nemigen ismerik az európai zsidó konyhát. Nagy sikere volt, és tényleg jóízű lett, és tökéletesen szép réteges is. :) Három estén keresztül készült.</p>
<p>A barátaim, a L. klán is éppen otthon voltak kiruccanni. De persze sokszorosan bepótoltuk az ünneplést. Például volt tortázás a tengerparton. :) Novemberben! A hétvégén még a Holt-tengernél is voltunk. A víz már hűvös, de még mindig szuper volt. Visszafelé Jeruzsálem érintésével jöttünk, ahol láttunk lezárt utcát, töltényhüvelyeket, mesterlövészeket, sőt katonai hőlégballont is... Tényleg van készültség.</p>
<p>A reggeli híreket is érdekes hallgatni a rádióban. Készülség... Késelés.... Békefolyamat... Időjárás: ma szép napos időnk lesz, 25 fok körüli csúcshőmérséklettel.</p>
<p>Menőnek is éreztem magam november 7-én, 22 fokban, 22 órakor így:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141108_220040.jpg" alt="20141108_220040.jpg" class="imgnotext" height="580" width="434" /></p>
<p>Én még egy kép a környékről, érett datolyával. Szép.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141112_073005.jpg" alt="20141112_073005.jpg" class="imgnotext" height="604" width="452" /></p>
<p>Minden nap megtanulok egy új szót héberül. Néha elég random módon megy, például a sarki zöldséges elmondja, hogy hogy mondják azt, hogy répa.</p>
<p>Végképp rászoktam a kávéra. Nemigen sikerül kialudni magam, az evening session edzések előtt mindig iszom egy kávét. Itt népszerű a török változat, amikor nem szűröd le a kávét, hanem ott marad az alján. Nagyon forró vízzel kell leönteni, és tej nélkül isszák. Megtanultam egy jemeni fiútól azt is, hogy kardamommal ízesítve a legjobb. Sőt én még fahéjat is teszek bele. Nagyon finom! Csak várni kell vele pár percet, amíg minden leülepszik az aljára, és iható lesz.</p>
<p>Edzés előtt általában már karategíben várom, hogy érkezzenek az emberek. Ma viszont még farmerben voltam (de azért karatés pólóban), amikor megjöttek a gyerekek. Az egyik kislány meg is kérdezte, hogy miért vagyok ilyen nadrágban. Olyan cuki volt! :)</p>
<p>A nőies cuccok kicsit most háttérbe szorultak. Bringázás közben volt a legjobb, amikor átkerekeztem a szomszéd faluba, Kiryat Onoba. Karatés póló, térd alá érő bermuda, sportcipő. Amikor jöttem lefelé a dombról, és fél kézzel kormányoztam, a másik kezemmel meg a telefonomat nyomkodtam, hogy lássam, mit mutat a GPS, jellegzetes iskolásfiú-testtartásban (mind a telefonját nyomkodja bringázás közben), meg persze iskolásfiú (na jó, rám nézve inkább tomboy) szerkóban, szembejött biciklin egy igazi iskolásfiú, és látszott az arcán, hogy nagyon nem tudta hová tenni, amit lát. :)</p>
<p>Nem tudom, hogy a fáradtság miatt van-e, de mindenki szerint fogytam. Amikor abbahagytam a cukorevést (amit sajnos nem vagyok képes tartani), akkor 68,8 kiló volt a negatív rekord. Nagyon-nagyon örültem neki, rég láttam ilyen kis számot a mérlegen! :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141013_092944.jpg" alt="20141013_092944.jpg" class="imgnotext" height="290" width="387" /></p>
<p>De például ilyen fudge-ot nem lehet nem enni! :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141114_231503.jpg" alt="20141114_231503.jpg" class="imgnotext" height="524" width="394" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F17%2Fwonders_633%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F17%2Fwonders_633%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F17%2Fwonders_633%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=wonders"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/11/17/wonders_633#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6911361" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141113_005916.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2014/11/07/bark_866
bark
2014-11-07T15:04:02+01:00
2014-11-07T15:04:02+01:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>http://m.youtube.com/watch?v=GugsCdLHm-Q</p>
<p>A nyelvi kaoszt sikerult tovabb fokozni azzal, hogy amikor a boltban megkerdeztek, hogy</p>
<p>-Zeu? (ennyi?)</p>
<p>Akkor a valaszom egy hangos, hatarozott</p>
<p>-Hai!</p>
<p>Volt, vagyis edzesnyelven, japanul sikerult elmondani, hogy koszonom, mast nem kerek. A srac biztos meglepodott, mert ezt mondta erre:</p>
<p>-Danke schon.</p>
<p>Egyre inkabb itt az osz, az emberek csizmat es kabatot hordanak. En tovabbra is elvagyok flipflopban es ma peldaul ujjatlanban, hiszen 25 fok van.</p>
<p>Az orzo-vedo klanom, az itteni csaladom otthon van Magyarorszagon. Meg is latogattak a szuleimet, igen szurrealis volt oket egyutt latni skypeon. Amig nincsenek itt, en vagyok a lakasban, etetem az allatokat (igen, malac is van, bar csak tengeri), setaltatom a kutyakat. Remek instrukciokat is kaptam egy fuzetbe leirva, pl: Ha Azsia hany akkor Anna tudja. Mielott elvallaltam ezt a feladatot, nem arultam el nekik, hogy mostanaig meg csak egy kaktuszrol sikerult egyedul hosszabb tavon is gondoskodnom, az is belehalt. De egesz jol megy, es nagyon elvezem, csak az alvas hianya miatt lassan en is a kaktusz sorsara jutok.</p>
<p>O itt Manka, mindenki kedvence. Almos.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141101_235415.jpg" alt="20141101_235415.jpg" class="imgnotext" height="265" width="354" /></p>
<p>Tenyleg sokkal jobb ugy dechinek lenni, hogy a dojoban laksz. Nem kell bejarni, mosni, fozni meg ilyeneket. Azert nem panaszkodom, hogy van igazi furdoszoba meg konyha. Hogy a vecet csutortok delutan menetrendszeruen nem arasztja el nehany kisebb gyerek, mert nem talalnak bele a kozepebe, es a takarito neni legkozelebb csak vasarnap delutan jon... Vagyis megteszik, de mivel most ket hetvegen at igazi furdoszobas lakasban vagyok, kevesbe erdekel.</p>
<p>Hatalmas konnyebbseg a dojo es a lakas kozotti kozlekedesben, hogy biciklivel jarok. Szuper kis mountain bike, 10 perc vele az ut.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141107_151312.jpg" alt="20141107_151312.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Hamar alkalmazkodtam az itteni szabadelvu kozlekedeshez. Peldaul legyszi szoljon mar valaki elo ember, ha valaha is latott mar izraeli biciklist kerekparos karjelzest hasznalni! Vagy itt van peldaul az, hogy ugye a kontinentalis vilagban mukodik a "jobbra tarts", a briteknel a "balra tarts", Izraelben pedig a "tokmindegy, csak mindannyian ferjunk el valahogy" elve. Illetve gondolom Azsia tobbi reszen is igy van. A sotetben valo lathatosagrol pedig annyit, hogy az etiop sracok, ha eletben akarnak maradni, legalabb feher polot vesznek fel ejszakara, hogy valami latszodjon beloluk. Amugy siman megengedett autouton meg autopalyan biciklizni. A varosi kerekparut tipikus peldaja pedig:</p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141004_222444.jpg" alt="20141004_222444.jpg" class="imgnotext" height="302" width="403" /></p>
<p> De vegulis ez is csak olyan helyi modon van megoldva, mint a haztartasihulladek-kezeles:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141102_112027.jpg" alt="20141102_112027.jpg" class="imgnotext" height="278" width="371" /></p>
<p> Bocs, a kepeket nem volt erom elforgatni.</p>
<p>Elkezdtem tanulni a seisant! :)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F07%2Fbark_866%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F07%2Fbark_866%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F11%2F07%2Fbark_866%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=bark"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/11/07/bark_866#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6866283" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/20141101_235415.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2014/10/23/nincs_ma_mas
nincs ma más
2014-10-23T16:23:53+02:00
2014-10-23T16:23:53+02:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>https://www.youtube.com/watch?v=YAQ3gG51Aa0</p>
<p>Kis hétvégi kultúrsokk rovatunk következik.</p>
<p>Bnei Brak, a legvallásosabb település a világon. Szombatra a legtöbb utcát lezárják, hogy véletlenül se tudj arra autózni. Amikor ilyenkor behajtasz egy (nem lezárt) utcába kocsival, reménykedsz, hogy nem dobálnak meg kővel. A lakóépület egy ipartelepen van, körbevéve gyárakkal, autószerelő műhelyekkel meg éppen épülő felhőkarcolókkal. A lépcsőfordulókban egyes kisebb raktárak arra szolgálnak, hogy vagy száz lökhárító legyen bennük. De a folyosó, ahonnan a lakások nyílnak, szép és frissen festett. Az egyik ajtó mögötti lakó bőre fehér, mint a hó, haja vörös, mint a vér. Szeplők, kampó, minden, ami kell. Gyönyörű kis új építésű lakás, teljesen elüt a környezetétől. Mutass magyar zenéket - szól a Tankcsapda, Hobo Blues Band, Ladánybene, Kispál, István, a király. Itt nem annyira meglepő az sem, hogy az egyik szomszédos telken valaki jól hallhatóan egyedül, egy szál kalapáccsal próbálja befejezni a félkész épületet éjfél és három között.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/1.jpg" alt="1.jpg" class="imgnotext" height="426" width="319" /></p>
<p>Mikor is fordult elő utoljára, hogy egy pasi főzött nekem? Olyan hét éve. Megtanulom, hogy mondják a fenyőmagot ivritül. És Igen Tisztelt Blaszfémia Bizottság! Véleményem szerint a "Jesus Christ!" felkiáltással semmi baj nincs akkor sem, ha (az amúgy kicsit sem vallásos) zsidó fiútól származik Bnei Brak városában, hajnali kettő körül.</p>
<p>További sokkos dolgok a telefonos applikáció ízű jégkrém:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/3.jpg" alt="3.jpg" class="imgnotext" height="546" width="409" /></p>
<p>Vagy hogy bemész Tel Avivban egy kávézóba, ami egy az egyben úgy néz ki, mint egy Kazinczy utcai romkocsma, rengeteg könyvvel, még magyar nyelvűekkel is, nem is akármilyenekkel.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/2.jpg" alt="2.jpg" class="imgnotext" height="355" width="474" /></p>
<p>A múlt héten megint ünnepi hétvége volt. Most az volt az ünnep tárgya, hogy egy év alatt a végére értek a Tórának, és kezdik az olvasást elölről. Tánc és éneklés az utcán, hurrá. Ezelőtti ünnep: a negyven éves pusztai vándorlásra emlékezve sátrakba (szukka) vonulni és ott enni-inni, lenni, egyesek aludni is. Tele volt minden szukkával, társasházak udvarán, gyrosos előtt a járdán.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/4.jpg" alt="4.jpg" class="imgnotext" height="653" width="489" /></p>
<p>Ezelőtti ünnep: engesztelés napja. Szombatok szombatja. Tilos dolgozni, tilos autót vezetni, még a reptér forgalma is leáll. A tévében nincs adás, csak az a kép, hogy bocsi, yom kipur miatt szünet van.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/5.jpg" alt="5.jpg" class="imgnotext" height="345" width="460" /></p>
<p>A vallásosak nem esznek és isznak 25 órán keresztül. Mindenki megbocsát és bocsánatot kér azért, amilyen rossz dolgokat követett el az elmúlt évben. Amúgy mindenki az utcán van, a tinik hajnalig ricsajoznak, olyan az egész, mint Budapesten az EU-csatlakozás volt.</p>
<p>De végre vége az ünnepeknek, normális rend szerint mennek az edzések. Bár Kancho most éppen Magyarországon van, tábort tart, én meg a frontot a dojoban. Megőrülök, hogy nem vagyok ott, ötpercenként nézem a facebookot, hogy posztolt-e már valaki valamit. A danvizsgákat is olyan jó lenne látni. Nagyon szorítok mindenkinek.</p>
<p>Ja és ma a gyerekleckét is én tartom. Ha nem lesz a továbbiakban több ilyen bejegyzés, akkor megettek a tízévesek.</p>
<p>Ősz van, az utcán potyog a narancs a fákról, de a kutyát se érdekli, ott rohad meg a földön mind. Nappal még mindig 27 fok van, de estére lehűl 18-ra is. Az embereken (napközben, nem este!!) sál(!!!) van, kötött sapka (!!!!), csizma (!!!!!) és egyéb megfázás elleni dolgok. Bolondok ezek a rómaiak.</p>
<p>Közben a múltkori nyakbecsípődésem (de öreg vagyok...) már a fél hátamon van, és olyan a bal karom, mintha vattából lenne, nehezen mozdítom, emelem a fejem fölé, vagy csak fejtek ki vele erőt. Szerencsére van egy megmentőm, aki fizikoterápiás-ultrahangos-masszírozós kezelést csinál rajtam, sőt kinetape-pel meg is ragaszt.Tudjátok, azok a színes szalagok, amikkel az összes focista meg van ragasztva manapság. Izrael úgyis ragasztószalag-nagyhatalom. Cellux, széles barna vagy átlátszó, szigszalag, minden megy. Leesett a kocsiról a visszapillantó? Tape-et rá! A kocsi teteje vált le? Arra is jó lesz! Mivel rögzítsük a ruhaszárítót a korlátra? Tape! Eltört az üveg? Arra is van! De a legjobb javaslat ez volt:</p>
<p>-Jó lenne megnöveszteni a hajam, de edzésre csak a rövid jó.</p>
<p>-Hát használj csatot meg hajpántot meg ilyeneket.</p>
<p>-Á, az kiesik, lepotyog, kiszedik, és nem tudok edzés közben ilyesmivel foglalkozni!</p>
<p>- (Na, mi volt a megoldási javaslat?) :)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F10%2F23%2Fnincs_ma_mas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F10%2F23%2Fnincs_ma_mas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F10%2F23%2Fnincs_ma_mas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=nincs ma más"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/10/23/nincs_ma_mas#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6805517" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/1.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2014/10/02/little_secret
little secret
2014-10-02T21:53:54+02:00
2014-10-02T21:53:54+02:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>https://www.youtube.com/watch?v=9C1BCAgu2I8</p>
<p>A hőmérséklet néhány percre 20 fok alá esett, úgyhogy azonnal megfájdult a torkom és a mandulám. Mindenki szerint most van a torokfájás-szezon, pár nap és elmúlik. Eszem helyi népszerű paracetamolt... fúj. Legalább, ha tartani akarnám a hétvégi ünnepet, könnyebb volna, mert úgyis nehezen nyelek. Yom kippur lesz, az engesztelés napja, 25 órás böjttel és szigorúan pihenőnappal. Nem szabad autóba ülni, a reptér is leáll, kötelező jelleggel senki nem csinál semmit egy napig, hanem a családjával és a barátaival van.</p>
<p>Megtartottuk az esedékes évi politológus találkozót, némileg csökkentett létszámmal. Évente egyszer a barátnőkkel le szoktunk menni Siófokra egy görbe hétvégére. Ezt most Izraleben rendeztük meg, egy lány jött, igaz, hozta az anyukáját meg neki egy barátnőjét. Jeruzsálem, Massada, Holt-tengernél voltam velük, mentek még Betlehembe meg párszor Tel Avivba a tengerhez. Persze jó előre elmondtuk nekik, hogy itt aztán nem fog esni novemberig, olyan jó idő van, úgyhogy addig az egy hétig, amíg itt voltak, csak kétszer esett. Na ne olyan magyarországi esőt képzeljetek el, hanem csak olyan kis szemetelőset, de akkor is.</p>
<p>Hoztak nekünk egy jó nagy plusz táskát, úgyhogy megint karácsony volt olyan dolgokkal mint zsíros kenyér,</p>
<p><img class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/zs%C3%ADros.jpg" alt="zsíros.jpg" height="405" width="302" /></p>
<p>jóféle pálinkák és csokik,<img class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/csokip%C3%A1li.jpg" alt="csokipáli.jpg" height="403" width="302" /></p>
<p> kelkáposztafőzelék,</p>
<p><img class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/kelk%C3%A1pi.jpg" alt="kelkápi.jpg" height="384" width="287" /></p>
<p>és a világ legfinomabb töpörtyűje (avagy tepertő, hogy mindenki értse), ami direkt a mi kedvünkért lett külön megrendelve a siófoki vásárcsarnok legprofibb töpörtyűs nénijétől.</p>
<p><img class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/teperto.jpg" alt="teperto.jpg" height="403" width="302" /></p>
<p>Egyébként érdekes dolog, hogy több mint kilenc hónapja élsz egy országban, és már lassan felismered a betűket, és ha nagyon akarnád, el tudnád olvasni, hogy amit éppen beletöltesz a reggeli kávédba, az nem tej, hanem kefir, de még nem tudsz spontánul olvasni, így nem fárasztod magad ilyesmivel, inkább megiszod így a kávét. Az utcai feliratok esetében pont olyan az olvasgatás, mint 4 éves koromban, amikor az "anya, ez milyen betű" korszaknál tartottam.</p>
<p>Oroszul pedig továbbra sem gyakorolok, pedig Petach Tikván rengeteg orosz van, a fogorvosokat és a tetováló művészeket is beleszámolva. Amikor megpróbálok oroszul beszélni, akkor ivritül jönnek a szavak. Sőt előbb jut eszembe a "szöcske" ivritül, mint angolul. Kasmar.</p>
<p>További szürreális élmény, amikor ülsz szombat délután, a bejárati ajtó zárva, mégis benéz a szobád ajtaján egy kis fekete macska. Először azt hiszed, megbuggyantál, de tényleg ott van, minden bizonnyal az ablakon át került be. Hálásan fogadja a simogatást meg a felkarikázott (baromfi)virslit, aztán kicsit még élvezi a társaságot és lelép.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/pierrecica.jpg" alt="pierrecica.jpg" class="imgnotext" height="337" width="324" /></p>
<p>Szóval hétvégén ünnep van, kíváncsi vagyok rá, és a következő két hétben megint lesz ünnep. Holnap reggel 5:50-kor futás, 6:45-kor edzés a tengerparton. A következő két héten pár napig zárva lesz a dojo is, sőt Kancho is megy haza Magyarországra ebben a hónapban. Az edzéseken van egy csomó kezdő, tökjó velük dolgozni, nagyon igyekszem jól csinálni a dolgom. Ma három 10-12 éves srácnak tartottam első edzést. Soha nem gondoltam volna, hogy egy 21 fokra lehűtött szobában is így le tudok izzadni 40 perc alatt.</p>
<p>És ha már olvasás meg titok, a könyvet egy éjjeliszekrényen láttam:</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/titok.jpg" alt="titok.jpg" class="imgnotext" height="542" width="407" /></p>
<p>Bár minden betűt felismerek, fogalmam sincs, hogyan kell kimondani ezt a szót. (Ebben a nyelvben nem jelölik a magánhangzókat.) Csak annyit látok, hogy ugyanaz, mint a mosogatószerem márkája.</p>
<p>Könnyű ünnepet mindenkinek!</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F10%2F02%2Flittle_secret%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F10%2F02%2Flittle_secret%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F10%2F02%2Flittle_secret%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=little secret"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/10/02/little_secret#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6738195" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/zs%C3%ADros.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2014/09/20/doors_849
Doors
2014-09-20T17:07:17+02:00
2014-09-20T17:07:17+02:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>https://www.youtube.com/watch?v=x9S-v32GTNA</p>
<p>Körbetézáztam a mezúzát, mert nem szabad levenni, mert akkor fel kellene imádkozni az ajtófélfára.</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/IMG_0544.JPG" alt="IMG_0544.JPG" height="203" width="152" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/IMG_0543.JPG" alt="IMG_0543.JPG" class="imgnotext" height="208" width="155" /></p>
<p>Végre szép fehérek az ajtók! Az elmúlt évezredben voltak utoljára lefestve, jó projekt volt megcsinálni őket. Bár mázolásban van még mit fejlődnöm. A zománcfesték egyszerűen kiborító, nem tudok rá jobb szót. Folyik mindenfelé, de ha nem teszek rá eleget, akkor nem fed.</p>
<p>A hátsó rész most mindenesetre nagyon szép, és erre büszke vagyok.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/IMG_0545.JPG" alt="IMG_0545.JPG" class="imgnotext" height="361" width="517" /></p>
<p>Arra is rájöttem, hogy a nitrohigító sokkal jobb, mint a körömlakklemosó. Ezentúl nem költök egy csomó pénzt kis rózsaszín flakonokra, megveszek egy nagy dobozzal, sokkal egyszerűbben és szebben lehozza a lakkot. :)</p>
<p>A szobámat is sikerült rendbe tenni, kifestettem, az ágyat is sikerült összerakni (bár nem egyedül, és megintcsak millió köszönet illeti a L. klánt), és úgy gondolom, az enyém a valaha volt legszebb dechiszoba a világon. :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/IMG_0548.JPG" alt="IMG_0548.JPG" class="imgnotext" height="672" width="502" /></p>
<p>Közben eljött az ősz, tényleg érezhetően hűvösebb van. Nappal még mindig van 30 fok, de éjszakára lehűl huszonegy-kettőre is akár, frissebb a levegő. A múlt hétvégén kifejezetten fáztam, amikor kijöttem a tengerből! A piacon megjelentek a citrusok meg a hurma. Bár nálam a hűtőben még mangó, sárgadinnye, licsi van, na meg gránátalma. Leestek a fáról az első narancsok, ez is biztos jele az ősznek.</p>
<p>A "véletlenek" szerencsés összejátszásának köszönhetően megint van konzulensem a phd-n! (Nem mintha nagyon aktív lettem volna mostanában az egyetemi tanulmányaimban.) Nagyon örülök neki, minden jel szerint nagyon jó tanárt kaptam. Van wikipedia-oldala is! ;)</p>
<p>És a magyarországi karate tanárom is itt van éppen Izraelben! Majdnem két hétig marad, addig együtt edzünk, sőt tartott is edzést. Jó volt újra résztvenni az edzésén, már 9 hónapja nem volt erre lehetőségem, mintha csak tegnap lett volna. :) Csak edzésen találkozunk, nem a dojoban lakik.</p>
<p>És vívom a kis harcaimat, például nincs is annál jobb, mint amikor még reggel kilenc sincs, de már bebizonyosodott, hogy teljesen hülye vagy, tízre pedig igazán a béka segge alatt tudod érezni magad.</p>
<p>Vannak "véletlenül" az életembe kerülő emberek, akikkel ki lehet vesézni a férfi-női témákat, a szív-ész kérdéseket, az adni-kapni kettősségét.</p>
<p>Annyi mindent kell még tanulnom.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F09%2F20%2Fdoors_849%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F09%2F20%2Fdoors_849%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F09%2F20%2Fdoors_849%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Doors"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/09/20/doors_849#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6696813" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/IMG_0544.JPG
https://annaatalakul.blog.hu/2014/09/02/feeling_lucky
feeling lucky
2014-09-02T22:43:13+02:00
2014-09-02T22:43:13+02:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>https://www.youtube.com/watch?v=v0Gu_Yh_keE</p>
<p>Elkezdődött az új tanév, visszaálltunk a megszokott, régi menetrendre. Megint jönnek a gyerekek, már hiányoztak. A legkisebbek csoportja jött ma, elképesztően cukik, sokukkal hamar sikerül kapcsolatot teremtenem, párral viszont nem, de figyelek, hogyan csinálják ezt a nagyok. :)</p>
<p>A kezdés előtti napokban azért volt némi pihenés: Z.Zs. (36) elvitt magával Eilatra (Vörös-tenger, you know), és útközben megálltunk a Holt-tengernél is. Igazi kis nyaralás volt! :) Annyira rendes volt tőle, hogy megnyaraltatott! :)</p>
<p>A Holt-tengernél van a világ legmélyebben fekvő szárazföldi pontja. És nagyon-nagyon meleg van. Maga a víz olyan forró, hogy ha ugyanilyen lenne egy kád fürdővíz, akkor várnék vele egy kicsit, amíg hűl, mert túl meleg lett. De nem vártunk pár hónapot, hogy hűljön, olyan jót lebegtünk, hogy csak na. :)</p>
<p>Eilat pedig még mindig fantasztikus. Én az odavezető utat is nagyon szeretem, keresztül a sivatagon. A színek, a sziklák, gyönyörű! Amikor pedig bemész a vízbe, és ledugod a búvárszemüveges fejed a víz alá, az olyan, mintha egy természetfilmet látnál, csak nem a képernyőn, hanem élőben. A kezedtől-lábadtól pár centire úsznak el a valószínűtlenül színes halacskák, meg az apróhal-rajok, a tengerfenéken van pár nagyobb darab is, mindenféle formájú korallok laknak a sziklákon, pár méterre alattad mennek el az igazi búvárok, kifelé menet pedig látod, ahogy Némó vigyáz a fészkére az egyik kő alatt, szintén úgy egy méterre tőled. Az egész hihetetlen, a tengernek olyan színei vannak, hogy olyan nincs is, tényleg kihagyhatatlan.</p>
<p>Tömeg nem volt... szinte csak izraeliek voltak, külföldiek nemigen. Háború meg iskolakezdés... Érdekes tanulmányokat lehetne írni arról, hogy hogyan változtatja meg a rakétázás a strandolási szokásokat. (Biztos vannak ilyenek.) :)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/IMG_0337.JPG" alt="IMG_0337.JPG" class="imgnotext" height="366" width="490" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/IMG_0319.JPG" alt="IMG_0319.JPG" class="imgnotext" height="653" width="487" /></p>
<p>És meleg van. :) 40 fok. Nem volt teljesen igaz az elmélet, hogy Eilaton nem izzadsz, de nagyrészt bejött, nappal tényleg szinte azonnal elpárolog a bőrről a nedvesség. Ha szabad intim részletekbe bocsátkozni, naponta 3-4 liter folyadék elfogyasztása mellett is kb egyszer kellett pisilni menni. Egy kempingben aludtunk (életemben először aludtam szabályos kempingben), és izgalmas volt a fürdésnek az a része, hogy minden kozmetikum forró volt, a sampon teljesen víz állagú lett, és igazi élmény forró fogkrémmel fogat mosni.</p>
<p>A világ egyik legszürreálisabb jelensége pedig a kocsiban hagyott energiaital volt... nem elég, hogy tutti-frutti ízű, mivel cukormentes, édesítőszer-ízű is, kissé még szénsavas, viszont egy éppen hogy kihűlőfélben levő tea hőmérsékletével rendelkezik, mindez egy jó meleg fémdobozban. Ne próbáljátok ki otthon, borzalmas.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/IMG_0336.JPG" alt="IMG_0336.JPG" class="imgnotext" height="565" width="422" /></p>
<p>Akkor már sokkal inkább a sós csoki.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/IMG_0371.JPG" alt="IMG_0371.JPG" class="imgnotext" height="714" width="350" /></p>
<p>Remekül tudok új emberekkel ismerkedni mostanában. Összefutottam például Zohannal. Vagyis egy sráccal, aki a seregben egy harci alakulatnál kezdett, de kérte, hogy hadd lehessen inkább fodrász. Na nem olyan, hogy minden, amit vág, 3 mm-esre sikerül ("milyen jó fodrász lehetne belőled az izraeli hadseregben!"), hanem tényleg igazi. ;) Többet tudok már arról is, hogy hogyan csetelnek az izraeli fiatalok. Az "ok" rövidítése "k"-re már megy nekem is, de a kedvencem a "haha" (vagy "hehe", "hihi", kinek mi), mert a héberben általában nem jelölik a magánhangzókat, így csak <span dir="rtl" style="font-size: 12pt;">ח</span><span dir="rtl" style="font-size: 12pt;">ח</span><span dir="rtl" style="font-size: 12pt;">ח</span><span dir="rtl" style="font-size: 12pt;">ח</span><span dir="rtl" style="font-size: 12pt;">ח</span> lesz belőle, illetve latin betűkkel hhhh.</p>
<p>Nemsokára jönnek látogatók, meg egy csomó ünnep, közeledik az újév is! :) Boldog szeptembert mindenkinek! :)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F09%2F02%2Ffeeling_lucky%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F09%2F02%2Ffeeling_lucky%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F09%2F02%2Ffeeling_lucky%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=feeling lucky"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/09/02/feeling_lucky#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6651143" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/IMG_0337.JPG
https://annaatalakul.blog.hu/2014/08/29/vege_azt_hiszem
vége, azt hiszem
2014-08-29T10:03:11+02:00
2014-08-29T10:03:11+02:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p>https://www.youtube.com/watch?v=IqZWCcqbSwA</p>
<p>Vége az ötvennapos háborúnak! :) Legalábbis van tartós tűzszüneti megállapodás! Nem lőnek (egyelőre), és mindenki azt reméli, ez így is marad.</p>
<p>Találós kérdés: mi ez?</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/an/annaatalakul/image/datoly.jpg" alt="datoly.jpg" class="imgnotext" height="463" width="346" /></p>
<p>Nézegettem a Kati szatyrában levő gyümölcsöket, de nem jöttem rá, miféle dolog. Barack? Vagy seszek? Nincs szezonja... Kiderült, hogy datolya. Csak nagyon friss. Be kell rakni a mélyhűtőbe, attól megbarnul, és aztán meg lehet enni. :)</p>
<p>Ezek szerint datolyaszezon van nyár végén. VÉGÉN! Milyen gyorsan vége lett! Még mindig nagyon meleg van, és nem is akarom, hogy hűvösebb legyen, ez így nagyon jó! Bár tegnap edzés végén egy csomóan megkérdezték, hogy levágattam-e a hajam. Mondtam, hogy nem, csak így le vagyok izzadva... Májusban látott a fejem utoljára hajnyíró gépet. Lassan lehetett volna olyan hajam, mint Lindának volt, pl ezen a képen. http://retronom.hu/node/2780. Szerencsére van egy új barátom, egy új bevándorló srác, aki remek hajat csinált nekem! :)</p>
<p>Az edzések után általában egyetlen száraz folt sincs egyetlen ruhadarabomon sem, és elég undorítónak érzem magam. Jó, hogy van szárítógépem! Mióta a kedvenc barátaim messzebbre költöztek, a mosás is bonyolultabb. A tisztaság kérdése egyébként már régen relativizálódott. Aki ismerte korábban a mosási és tisztaruhatisztántartási szokásaimat, nem ismerne rám. Pl ma az a ruha (még törölköző is!) tisztának számít, amit egy jótét lélek, aki hajlandó mosni nekem egy adagot, ugyanabban a szatyorban hoz vissza, mint amiben koszosan (retkesen, sárosan, izzadtan stb) elvitte. Ki van mosva, tehát tiszta és kész.</p>
<p>Készülünk a szeptemberi évkezdésre. Van egy csomó új felszerelés a gyerekek edzőtermében, például eperillatú labdák... Ez is amolyan "only in Israel" dolog... Amikor érkeztem, nagyon távoli dolognak tűnt egy évindítás, most pedig már csak napokra van, és nagyon kíváncsian várom!</p>
<p>Addig is a hétvégén megyek strandolni extrán, hetek óta nem voltam napon, ez szörnyű.</p>
<p>Esküvőn már voltam pár hónapja, most voltam temetésen is. Két srác, akik járnak edzésre, elveszítette az apját péntek reggel, és szombat este 11-kor volt a temetés. Utána még egy hétig a megszaggatott ruhákban otthon tartanak búcsúztatót sok-sok barát és rokon körében. Egyébként egy indiai zsidó családról van szó, nagyon kedves, szimpatikus emberek. A dojoból sokan ott voltak a temetésen és a siván is.</p>
<p>Vidámabb téma:</p>
<p>Off to Eilat! :)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F08%2F29%2Fvege_azt_hiszem%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F08%2F29%2Fvege_azt_hiszem%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F08%2F29%2Fvege_azt_hiszem%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=vége, azt hiszem"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/08/29/vege_azt_hiszem#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6645639" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/an/annaatalakul/image/datoly.jpg
https://annaatalakul.blog.hu/2014/08/22/pentek_985
Péntek
2014-08-22T23:43:02+02:00
2014-08-22T23:43:02+02:00
Анна
https://blog.hu/user/774232
<p> https://m.youtube.com/watch?v=poPQ8rdcoms</p>
<p>Ha valaki megkérdezi tőlem, melyek az identitásom fő elemei, 110%-ig biztos, hogy azt, hogy "keresztény", nem jut eszembe belevenni a listába. Egészen addig teljesen lényegtelen volt az, hogy milyen vallási-kulturális közegben élek, amíg abban éltem és az volt természetes. Most, amikor a mindennapokban teljesen természetes kérdés, hogy valaki vallásos-e vagy sem, sokkal többször kerül szóba, hogy hivatalosan keresztény vagyok, sőt, rom.kat. (romlott katolikus). Érdekes, hogy amikor kisebbségben vagy, akkor van csak ennek jelentősége, hiszen többségi keresztény társadalomban senkinek nem esik le látványosan az álla attól a kijelentéstől, hogy "no, I am a Roman Catholic".</p>
<p>Érdekes, mennyire mások a zsidó és a keresztény szokások, meg a mindennapok elemei. Volt, aki egy karácsonyi dallamról azt hitte, altatódal. Vagy például a kefires doboz felrázásakor hallható hang a zsidóknak nem mond semmit.</p>
<p>Az időjárás egyhangúan meleg. Minden nap 30 fok körüli hőmérséklettel, amit mondjuk jóval többnek érezni, és a nap folyton tűz. A mikulás és a húsvéti nyúl mellett minden bizonnyal az izraeli időjárás-jelentő is az évi legkevesebb munkanappal bíró dolgozók táborát szaporítja.</p>
<p>Nagyon vicces dolog mostanában telefonon gépelni. Az autocorrect nem mindig tudja eldönteni, hogy éppen magyarul vagy angolul írok. A policy szót például szerette volna pólóválogatottra javitani. Reggel még eldönti, hogy a beírt betűhalmazból "why" vagy "egy" legyen. Friends helyett főrendőr lesz (van ilyen szó?), very helyet Bródy. És ha már gépelés: Összeállítottuk a világ legbonyolultabban megírt sms-ét is, ami mindössze két rövid mondatból állt. A küldő elmondta magyarul, hogy mi legyen a tartalom, ezt angolra fordítottuk valakinek, aki beszél oroszul, és leírta az, aki tud írni oroszul.Igazi csapatmunka volt.</p>
<p>A dojoban szünet van, felújítunk, festünk. Azért jönnek sokan gyakorolni is velem, aminek mindig nagyon örülök. A munkákkal lassabban haladok, mint terveztem, egyrészt az ismét kiújult és ismét megoldott vízproblémák miatt, másrészt mert pont most voltam dojon kívül is pl festeni.</p>
<p>A tűzszünetnek sajnos vége, megint jönnek rakéták, de jelentem, a mindennapok (ahol én vagyok) nem olyan szörnyűek, mint amit a hírekben láttok. Itt minden oké.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F08%2F22%2Fpentek_985%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F08%2F22%2Fpentek_985%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fannaatalakul.blog.hu%2F2014%2F08%2F22%2Fpentek_985%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Péntek"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://annaatalakul.blog.hu/2014/08/22/pentek_985#comments"><img class="item_ctp" src="https://annaatalakul.blog.hu/rss/image/post/id/6608869" border="0" /></a><br /></p>
0
Uchi-dechi 2014
https://annaatalakul.blog.hu