https://www.youtube.com/watch?v=uwcDo-ugENI

Az éjjel Budapestről álmodtam. Otthon voltam, valamelyik kisföldalatti-állomáson, talán az Oktogonnál, és zokogtam. Aztán néztem a régi pesti házakat, talán a Rottenbilleren, és zokogtam. Aztán elmentem a Hősök terére és... csináltam egy szelfit.

Úgy tűnik, annyit beszéltünk tegnap este arról hogy hol érdemes élni, hogy eszembe (tudatalattimba) jutott, hogy mennyire szeretem Budapestet. Beszélgettünk arról (egyáltalán nem csak beszámolók, hanem kőkemény tapasztalatok alapján is), hogy melyik országban mennyit kell dolgozni ahhoz, hogy tisztességesen meg tudj élni, vagy mondjuk évente kétszer-háromszor el tudj menni nyaralni. Hogy mennyi esélyed van otthon arra, hogy ha keményen dolgozol mondjuk bébiszitterként, bérelni tudj egy 120 négyzetméteres lakást. Vagy fehérgalléros alkalmazottként 30 éves korodban megint lecseréld az immáron 3 éves BMW-det egy vadiújra (sorrendben a harmadikra). Persze az anyagi oldal csak a dolgok egyik része, de sajnos sok egyéb fejlesztendő terület is van, és sokminden másként látszik egy másik országból nézve, pár lépés távolságból szemlélve. 

Többen ijesztgettek, hogy itt nem lesz olyan szociális életem, mint otthon volt. Igaz, otthon az utolsó pár hónap tényleg nagyon élénk volt. Szóval jelentem, van szociális életem, bár sokszor tényleg jólesik egyedül lenni. Még mindig nem fejeztem be a rácsok festését, ez a tevékenység például teljesen kikapcsol, szeretem csinálni. Napi egy-két órám van csak rá, az sem minden nap. A hétvége (=szombat) nem jön szóba, nem kockáztatom, hogy megköpködjön valaki, mert szombaton dolgozom. Így aznap mindig muszáj lemenni a tengerhez. :) Bár már vannak medúzák, sikerült is túlesni az első medúzacsípésen. 

A szociális életem élénkítése céljából egy szőke angyal a figyelmembe ajánlott egy mobilos alkalmazást (app, you know), aminek segítségével könnyen lehet ismerkedni. Nem hallottam róla korábban, de mint kiderült, ez egy nagyon trendi app, rengeteg embert lehet látni, akik szintén ismerkedni akarnak, és könnyen lehet "szelektálni", hogy ki érdekel és ki nem, pusztán azáltal, hogy az érintőképernyőn jobbra húzod, aki "igen", és balra, aki "nem". 2 napig volt meg ez az alkalmazás, aztán elég is volt belőle. Sokat tanultam a használata során. A legérdekesebb, hogy az izraeli fiúk feltűnően nagy százalékának meggyőződése, hogy könnyebben hódíthat, ha lovakkal közösen készült fotót tölt fel magáról, sőt, ha lovaglás közben készült képpel jelenik meg. Meg hogy sokan szeretik a Pink Floydot és a Metallicát. Az is kiderült számomra, hogy az itt jelen lévő fiúk nagy része meglehetősen felszínes kapcsolatokra vágyik, igencsak egyszerű igényekkel. (Sokkal inkább te hiányzol...) Mindenesetre érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam. :) 

Lassan elkezdődik a nyári edzésrend, kevesebb csoport lesz, és jönnek az edzőtáborok. Jövő héten "gashuku hof", külső helyszínen reggel 5-kor kezdődő edzésekkel... A kibuc táborban pedig végül nem lesz kobudo, azaz fegyverrel gyakorlás. Jó lett volna ott lenni a maglódi jubileumi táboron is... na majd jövőre. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.