Ez még nem a zene, csak a Városliget rehabilitációjának terve:

http://hvg.hu/kultura/20131003_Atalakul_az_egesz_Varosliget

Ez a mai zene (érdemes meghallgatni):

https://www.youtube.com/watch?v=efIfk8uNPGE

Az elmúlt héten valóban utolért a fáradtság. Egyik nap aludtam több mint 10,5 órát, ami rengeteg az átlag napi 5-6 órához képest, amit az elmúlt másfél hónapban pihentem. Gondolom a hidegebb idő beköszöntének is köze van a dologhoz. Többet alszom, hamarabb fáradok, kevesebbet edzem, eszem szénhidrátot. 2 olyan nap is volt a héten, amikor semmilyen sport nem volt! A többi napon volt vagy karate, vagy futás. 

A csütörtöki edzésen sokat lógtam. Mármint a bordásfalon. A legfelső fokát kellett megfogni, és jó magasra felhúzni a térded hússzor egymás után. Ebből annyit csináltam, hogy estére a klaviatúrán gépelés is megerőltetőnek tűnt, a karjaim másnap is remegtek, az ujjaim nem mindig engedelmeskedtek. Szombaton megint kimentem F. Senseihez Maglódra. Annyira jók az edzései! Csak túl sokszor van az az érzésem, hogy az elmúlt 20 évben valamit nagyon nem jól csináltam, mert alapvető mozdulatokon is bizony van mit javitani. Nagyon koncentrálok, sokat hibázom, de úgy döntöttem, félreteszem az egómat a tanulás kedvéért. Nem is (mindig) olyan nehéz...

A szombati edzésen kaptam egy közepesen nagy ütést az orromra, ami emiatt egy picit érzékeny lett. Még 18 éves koromban elrepedt a csont (nem tört el), és akkor nem hittem el, hogy a felületi egyenetlenség miatt mindig el fogja újra engedni a ragasztás, mégpedig ugyanott. De így lett, a kicsinél egy kicsit nagyobb ütéstől mindig ugyanott reccsen el az orrom. Nem vészes, csak pár napig érzem. 

Hétfő este pedig újra sikerült kimenni Maglódra! Hihetetlen, hogy annak ellenére, hogy a lábaim edzése nem volt elhanyagolva mostanában (ld. 150 km futás egy hét alatt), kb az első 10 perc alatt csináltunk nehány olyan gyakorlatot, amitől a következő 1 óra 20 percre igencsak megreszketősödtek a combizmaim. Elég egy hossz törpejárás a tornacsarnokban, aztán némi pókjárás extra (az egyik lábat fel kell emelni a talajról és kinyújtani előre, és így pókjárni), hogy úgy érezd, a lábaid mostantól használhatatlanok. Ilyen sokat számít a más típusú mozgás, megerőltetés.

Továbbra is kívánom a fehérjét, de a hétvégi palacsinta és pizza party nem egészen a húsfogyasztásról szólt. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi CH-t képes befogadni a szervezetem. Nem is érzi igazán jól magát. Holnap megint elviszem edzeni, hogy tisztuljon szépen és formálódjon. A holnapi nap amúgy is fontos lesz, megyek Inezhez (ha fel bírok kelni), meg más fontos beszélgetés is következik. Ha minden jól megy, nemsokára egy egészen új dimenziója kezdődik az átalakulásnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.