https://www.youtube.com/watch?v=VWAv3nyytDQ

Folytatódnak a bulik, az edzés után valahová beülések, még jövő keddig biztosan... Érzem, hogy nem jó, fáradt vagyok, tiltakoznak a sejtecskéim, nem akarnak két végén égő gyertyát. Bár a szombati edzés után F. Senseijel teát ittam a Pókerben. Na de a szombati edzés előtt dojo buli volt nálam, ahol boroztam, viszont ismét elkövettem azt a hibát, hogy nem ettem eleget, és nem ittam sok vizet. Így a reggeli edzés kihívás volt, főleg amikor olyan emberekkel álltam párba, akikkel egyébként is nehéz dolgozni, hiszen anélkül is azt érzed, hogy az életedért küzdesz, hogy valaki néhány másodpercenként megpróbál orrba vágni.

A héten csak kétszer futottam, hétfőn és vasárnap. Szerdán és pénteken is pihenőnap volt! Három edzésen voltam ott, és kettőt tartottam, viszont mindkettőn beálltam és jól el is fáradtam, tehát végülis 5 karate és 2 futás a heti mérleg.

Találtam egy nagyon fontos érvet amellett, hogy miért is jó karate edzésekre járni. A kutatások kimutatták, hogy napi nemtomhány (elég sok) ölelés, érintés kell ahhoz, hogy jól érezd magad, sőt, hogy egészséges legyél. Kisgyerekek, kisállatok meghalnak érintés nélkül akkor is, ha egyébként mindennel el vannak látva. Szingliként ez is egy kihívás. Na de ott van az edzés, amikor folyton azon küzd a veled szemben álló ember, hogy hozzád érjen! Az érintés mindenkinek kell, kinek az ölelés, kinek az orrba vágás... Nem beszélve arról, hogy alapesetben egy lila folt sokkal maradandóbb is a bőrön, mint egy ölelés! Vagy a domború sípcsont, az is mindig emlékeztet az emberekre, akik ezt segítettek létrehozni.

Egyszer azt hallottam, hogy Marilyn Monroe vonzereje amiatt is volt kiemelkedő, mert olyan helyeken is voltak rajta domborulatok, ahol más nőnek hely sem lett volna ezekhez. Nem hiszem, hogy a sípcsontra gondolt, aki ezt mondta, de mit nekem Marilyn, az én lábamon is vannak váratlan kerek felületek.

Az átalakulás program keretei között a héten rövidre vágattam a hajam. Ezzel sokkal jobb edzeni, nem lóg a szemembe, nem kell vacakolni a csatokkal/hajpánttal, nem tudnak belekapaszkodni stb. De azért még szokni kell, 20 éve nem volt ennyire rövid hajam.

Eljött a december, erősödnek a félelmek, már nagyon mennék, hogy végre elmúljanak. Bő 2 hétig vagyok még itthon. A nem karatés barátaim már megtanulták az új szavakat, és képesek mondatokat is alkotni belőlük, pl "Kanchohoz dechinek a Petach Tiqwa-i dojoba".

Visszatérve a dojo bulira, mióta itt lakom, nem volt ennyi cukor a lakásban, mint most péntek este. Sütik és CUKROS ÜDÍTŐK voltak a hűtőben!! Az ásványvízből készült üdítők még mindig a hűtő tetején vannak. Egy bontott és egy teljes üveg KÓLA pedig az előszobában várja, hogy történjen vele valami. Egészen elszoktam tőle, hogy a "normális" emberek ilyen dolgokat hoznak a házibulira, na meg csipszet, pogácsát... A kismama mondjuk paradicsomlevet hozott, és volt egy lány, aki narancsot, ennek nagyon örültem! Sőt volt, aki nem kért a szusiból, mert éppen átáll a nyers étkezésre. Jó tudni, hogy vannak még ufók. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.