shadow’s gone

2014.03.30. 15:23

https://www.youtube.com/watch?v=h-lHri_SH3Y

Édesburgonyát főztem. Batata, you know. Nem is tudom, miért nem kattantam rá még teljesen. Nagyon finom, még én is meg tudom csinálni, és negyedannyiba kerül, mint otthon. Sütőtökre emlékeztet az íze.

A piacon egyébként kapni már sárgadinnyét, de még epret is. átszámítva mindkettő kb 500 ft-os kilónkénti áron. A citrus csak a kötelező tartozék mellé, kilója 2-300-ért mellesleg..

IMG_5456.JPG

Kezd (végre) melegebb lenni, érezni a közeledő forró és párás nyarat. A dzsukok (hatalmas csótányok) eddig nemigen mutatkoztak, mert fáztak, de pár napja egy szép nagy példány megpróbált elgáncsolni az utcán. Nem viccelek, elbújt a fal mellett, megvárta, amíg a közelébe érek, és akkor szaladt át előttem. Arrébb kellett ugranom, hogy ne essek el benne.

A tengerparton ezen a hétvégén már jóval többen voltak, mint januárban. Napközben nagyon erős a napsütés, rendesen lehet leégni barnulni, kezd az egész úgy kinézni, mint egy júniusi nap a beach house-on. Amit mondjuk nem szeretek, de ez a tengerparti szakasz közelíthető meg jól bkv-val iránytaxival szombaton is. A tengerrel nem lehet betelni. Amúgy is napfüggő vagyok, de ez a márciusi nyár tényleg a gyengém.

Meg az, hogy amikor elkezd hűvösödni (este már tényleg hideg van egy kicsit papucsban), felöltözöm, megvárom, amíg lemegy a nap, és néha azt is, hogy teljesen besötétedjen. Ilyen:

IMG_5491.JPG

Amikor elmentem a bal oldalon látható, ücsörgő ember mellett, aki láthatóan abból él, hogy összeszedi a strandon hagyott üres üvegeket és visszaváltja őket, megszólított, és ahogy azt kell, magyarul válaszoltam, hogy "sajnos nem értem ezt a nyelvet". Erre kiderült, hogy még ő is tudja a legfontosabbakat magyarul: "szeretlek" meg "hogy vagy".

A sziklákon ülve nézni a naplementét amúgy is elég giccses dolog, főleg ha nem messze tőled valaki halkan gitározik, utána pedig sétálsz még egyet a homokban mezítláb azon a sávon, ahová néha-néha elérnek még a hullámok utolsó cseppjei, előtted pedig Jaffa, a világ egyik legősibb városának fényei világítanak...

Mondtam, hogy giccses.

Viszont ez a legjobb hely és idő arra, hogy az ember elbeszélgessen kicsit a démonaival és helyre tegye őket. Főleg, ha egész héten üldözték és nem hagyták békén.

A heti események egyébként a szokott rendben folytak. Érdekesség volt, hogy megtartottam az első teljes edzést gyerekeknek is. Szerencsére kaptam hozzá egy csomó segítséget. Hát van mit fejlődni ezen a téren. A jelek szerint továbbra is edzek éjszakánként, mert az egyik alkalommal, amikor alvás közben lecsúszott rólam a takaró, a sarkammal, egy köríves rúgás segítségével igazítottam vissza magamra. Ezen kívül rájöttem, hogy szegőlécet felrakni gipszkarton falra nem is olyan bonyolult dolog. Meg hogy itt is pont olyan a császármorzsa, mint otthon, csak kisebb szemű a búzadara, amit kapni. Felfedeztem, hogy egyetlen pillanat alatt megváltozik a légkör az ötévesek edzésén, abban a csoportban, ahol csak fiúk vannak, amikor belibben Kancho nagyobbik unokája a kis rózsaszín tüllszoknyájában, és hirtelen minden figyelem rá irányul. És a kisebbik unokája, aki még nincs egy éves, lett az első baba, akit önszántamból a kezembe fogtam.

Megvolt itt is az óraátállítás, csak itt két nappal korábban, csütörtökről péntekre. Rájöttem, hogy nem is az a nehéz, hogy a vasárnap az első munkanap, azt még meg lehet jegyezni. Héberül egyébként így is mondják a napokat szó szerint, a vasárnap=első nap, jom rison. De hogy a kedd már a harmadik, a péntek meg a hatodik, na ezt nehéz megjegyezni. Már ki tudom számolni viszont az ujjaimon, hogy melyik melyik, és ez így 30 felett egész jó eredmény.

Előfordult az is, hogy valaki kopogott a dojo ajtaján, mert többet akart megtudni az edzésekről. Ahogy ajtót nyitottam, minden további nélkül oroszul kezdett el beszélni hozzám. Egészen megszoktam már, hogy sokak szerint orosz vagyok, és néha percekig hallgatom és várom, hogy közbeszólhassak, hogy annyira nem értem, és vagy váltsunk angolra, vagy kicsit egyszerűbben és lassabban, pazsalszta. Bár a héten láttam olyan rajzfilmműsort, ahol a kis színes figurák orosz nyelven tanítják az angolt. Totális nyelvi káosz balagan.

A bejegyzés trackback címe:

https://annaatalakul.blog.hu/api/trackback/id/tr775877765

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása