https://www.youtube.com/watch?v=CPG-lKdPxXE

Holnap első dolgom lesz elszaladni körömlakkért. Belémhasított egy érzés, hogy mennyire jó lenne nőnek kinézni, és hogy ehhez elengedhetetlen a festett köröm. Persze nagyon bénán festek körmöt, meg néhány óra múlva úgyis lepattog az egész (ha nem műkörömre van festve, sajnos tök esélytelen, hogy fent maradjon), meg edzésre úgysem teszek fel piros lakkot, és nem készülök semmilyen buliba, de holnap veszek egy lakkot és kész. Vagy kettőt.

Lesz majd amúgy olyan alkalom, amikor ki tudok öltözni, de semmilyen túl csinos meg magas sarkú cipővel nem készülök ilyenekre. Néha az is fáj, ha tangapapucs van rajtam, nemhogy alkalmi cipő... Dechinek olyan országban kell lenni, ahol meleg van, és egész évben lehet papucsban járni, szóval Izrael nagyon jó választás ebből a szempontból.Előfordul ugyanis, hogy egy nap alatt többször is belekönyökölnek az ember lábfejébe, valami csodás módon mindig ugyanazon a ponton. Olyankor áldás, hogy egész nap mezítláb lehet lenni itt a dojoban. Nem is tudom, hogyan fogok visszaszokni a zárt cipőkre, amikor itt lesz az ideje.

Karatés aktualitás: a hétvégén volt a Karate-Do Cup, ami az iskola házi versenye, csak kata, azaz formagyakorlat van, és övfokozatok, valamint életkor szerint vannak beosztva a kategóriák. A feketeövesek bíráskodnak, majd a végén az 1-2 danosok is összemérik magukat. Szerencsére nem magasságban, mert ott vesztettem volna, hanem katázni kellett. Kancho már jó előre megmondta, hogy megnyúz, ha nem teljesítek, úgyhogy a bőröm érdekében muszáj volt elhozni az aranyat. Nagyon örültem L.Á.(12) győzelmének is, a magyar srác, aki január óta jár edzeni abba a csoportba, ahol én is segédtanárkodom, és én tanítottam neki az első mozdulatokat, első lett! Nagyon-nagyon büszke voltam rá! :)

Amúgy a verseny utáni napon, vasárnap megint ünnep volt, és június első hetében újra lesz egy, a tóraadás ünnepe. Tudjátok, azoké a bizonyos két kőtábláké. Június!! Mindjárt itt van! A 30 fok feletti hőmérséklet már abszolút nem meglepő.

Előfordult már olyan, hogy az utcán ivritül mondtam el valakinek, merre keresse a Rotschild utcát. És igen, úgy, hogy tényleg oda lehetett találni az elmondásom alapján. De, mint említettem, nagyon sokszor jutnak eszembe a szavak más nyelven, mint ahogyan éppen beszélni szeretnék. Csoda, hogy keverem a nyelveket, ha így tudok tanulni?

Na jó, túlzás, hogy ebből tényleg komolyan tudok tanulni. Sokat segítene, ha végre rendesen megtanulnám a héber betűket. Sokat felismerek, főleg azokban a szavakban, amiket már amúgy is ismerek. A valóságban még mindig a csecsemők szintjén tanulok, megfigyeléssel és utánzással. Az is valami. És ez az edzéseken sokkal hasznosabb, mint a betűket tudni, mert azzal nem sokra megyek tanítás közben. És különben is, mennyivel barátságosabb már ez a verzió:

És két ojcuki között megtanítok mindenkit pukedlizve meghajolni, meg arra, hogy "jó éjszakát". Az is fontos. Egyesek szerint a "jó éjszakát" pont úgy hangzik, mintha azt mondanánk: "you are a nice cat". Kellene egy ilyen szótár, magyar szavak angolul. Hiánypótló volna.

Ja, és ugyebár a héberben raccsolós R betűt mondanak. Aki Magyarországon így mondja az R-t, azt logopédushoz küldik. Szóval megtanultam új módon mondani a rúgásokat is... májgehi... nagyon szórakoztató.

Már csak az kell, hogy a nemsokára érkező dél-afrikaiaktól megtanuljak pár csattogós szót afrikaansul. Pazar lesz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.